Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

12. 1882 május 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 378

1882 május 17-iki közgyűlés. 377—378 szám. 93 A közgyűlés belügyminiszter úr Önagyméltóságának folyó évi május hó 2-án 23,583 szám alatti leiratában foglalt azon elhatározását, hogy a budai végleges vízmű IV. számú vízmedencéjének felépítése céljára az országos tébolyda tulajdonát képező 6242—6246 számú teleknek közepe táján 816 azaz nyolcszáztizenhat négyszögölnyi területet, valamint a csövek lerakásához szükséges, nemkülönben a medencéhez vezetendő útra szükséges területeket is, habár nem tulajdoni joggal, hanem addig, míg az medence helyéül fog szolgálni, a fővárosnak e célra minden díjfizetés nélkül átengedi, örvendetesen és megnyugvással fogadja; a közgyűlés maga részéről kijelentvén, miszerint a tisztelt miniszteri leiratban foglalt azon feltételekhez, hogy az átengedett területen levő fák az intézet által fognak kivágatni és értékesíttetni ; hogy a csövek lerakása után erre igénybe veendő terület a főváros által újból kellőleg kiegyenlíttetni s elébbi állapotába fog hozatni; hogy a medencéhez vezetendő út nem lesz közútkép használandó, hanem csakis azok számára'fog fenntartatni, kik a medencéhez kötelességszerűleg tartoznak járni; végre hogy ezen vízmedencének abbanhagyása esetére a főváros az átengedett területet in statu quo ante visszahelyezni, begyepesíteni'és befásítani fogja, s ilyen állapotában minden kártérítés nélkül fogja az intézetnek visszaadni, — maga részéről elfogadja. A telek átengedésének viszonzásául kijelenti a közgyűlés, miszerint elvállalja azon kötelezettséget, hogy a főváros az intézetnek beltelkén levő vízmedencéjével a fővárosi vízvezetéket saját költségén fogja összeköttetni; a tébolydai intézet részére kivarrt azon kedvezményt pedig, hogy ezen intézet magánosokkal, sőt más közintézetekkel szemben is kivételes kedvezményben részesíttessék, a közgyűlés megadni hajlandó; s ennek mérvét illetőleg tekintettel arra, hogy a kültelki vízfogyasztásra nézve a fogyasztási díj szabályzatilag még megállapítva nincsen, azon biztosítást jelenti ki, hogy a tébolydai intézetet, más közjótékonysági intézetekkel szemben is azon kedvezményben fogja részesíteni, hogy a legolcsóbb vízdíjkulcs mellett is annak számára a vizet köbméterenként 1 azaz egy krajcárral olcsóbban fogja szolgáltatni. Mindezek mellett tekintetbe véve azt, hogy ezen vízmedencének felépítése által a főváros idegen tulajdont képező birtokon tetemes építkezési beruházást fog tenni, — jóllehet a közgyűlés belügyminiszter úr Önagyméltóságának a medence építkezési engedélye iránti leiratában foglalt nyilatkozatában megnyugszik, — tekintettel még is azon körülményre, hogy a vízvezeték kiterjedésével a tébolyda körüli erdőtelkek értékesebbé válandnak, mely körülmény az országos kormányt esetleg arra indíthatná, hogy ezen telkeket parcelláztassa s magánosok tulajdonába engedje át: ezen beállható körülményre való tekintettel felkéri a közgyűlés belügyminiszter úr Őnagyméltóságát, miszerint megengedni méltóztatnék, hogy a főváros jövendőre való biztosítása céljából a használati jog, hogy tudniillik a kérdéses telek ezen része a főváros javára vízmedence helyéül szolgál, a vonatkozó telekkönyvi lapon, mint szolgalom telekkönyvileg kitüntettessék. Az építési anyagoknak az építési helyre való szállítása tekintetében a tisztelt miniszteri leirat akkép rendelkezvén, hogy azok a belső telkek érintése nélkül az intézeti igazgató által megjelölendő úton szállíttassanak: miután a helyszínén megjelent s az intézeti igazgatóval értekező albizottmány jelentése szerint maga az intézeti igazgató is maggyőződött arról, hogy kocsiút hiányában és az ottani meredek terepviszonyoknál fogva az anyag felszállítása nem lehetséges és az intézeti igazgató beleegyezését nyilvánítá oly irányban, hogy az intézet harmadik udvarának kis részben érintésével az építési anyagok felszállítása ellen akadály nem forog fenn, az ez iránti hozzájárulás belügyminiszter úr Onagyméltóságától szintén kérendő. !378. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése Löwy Áron Beérnek járdarakatási járulék kivetése elleni felfolyamodványa tárgyában. Minthogy a tárgyalási iratokból es a tanácsnak előterjesztéséből kitűnik, hogy felfolyamodó Löwy Áron Beér a budai 2501 számú telekjegyzőkönyvben 4491 és 4492 helyrajzi és 292 összeirási szám alatt fekvő ingatlanságot, — mely után járdajárulék címén a tanácsnak 1878 évi április hó 16-án 11,518 számú határozatával 138 frt 95 kr illeték vettetett ki— 1877 évi december hó 17-én és illetőleg 1878 évi március hó 7-én bírói árverésen vette meg, a bírói árverésnek jogi hatálya pedig az miszerint a vevő tehermentesen lép birtokba: ennélfogva a közgyűlés a tanácsnak előterjesztéséhez képest elrendeli, hogy egyfelől a szóbanforgó ingatlanság után járdafektetési járulék címén kivetett 138 frt 95 kr szóval egyszázharmincnyolc frt 95 kr felfolyamodó Lőwy Áron Beér terhéről töröltessék, másfelöl ezen illetékösszegnek az előző tulajdonosoktól való behajtása kisértessék meg, és az esetre hogyha a behajtás körüli intézkedések eredményre nem vezetendnek, az illeték' megtérítése céljából a mulasztást elkövető közegek ellenében a törvényszabta eljárás megindittassék. . ,„„,.„,, .. A tiszti ü<*yészi hivatalnak abbeli jelenteset, hogy a fenti 138 frt 95 kr járulékot az 1877 évi december hó 22-én és illetőleg 1878 évi március hó 26-án 94Közgyűlési jegyzőkönyv 1882.