Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

22. 1882. november 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 738 - 739 - 740 - 741

166 1882 november 8-iki közgyűlés. 737—741 szám. Miről a nagyméltóságú magy. kir. belügyminiszter úr felsőbb jóváhagyás végett feliratilag, a tanács tudomásul jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !738. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése Goór Péter volt 1848/9 évi pesti csatár kegydíjának felemelése kérdésében. A tanács indokolt javaslatának elfogadásával a közgyűlés Goór Péter volt pesti csatárt azon kérelmével, hogy napi 30 krnyi kegydíja 50 krra felemeltessék, elutasítja. Miről a városi tanács tárgyiratok visszaküldésével és Goór Péter benyújtott kérvénye elintézésében jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !739. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése a Görög-utca csatornázása tárgyában. A tanács azon intézkedése, mely szerint az I. kerületi Görög-utcának a megállapított terv szerint s 274 frt 6,kr azaz kettőszázhetvennégy forint 6 kr költségen az idei költségelőirányzatban „Új-csatornák" építésére felvett "65,100 frt illetve „Mellékcsatornákra" engedélyezett 23,100 írtban az Aréna- és István-utak csatornázására megszavazott 6000 írtnál az árlejtési eredményhez képest mutatkozó 2000 forintnyi megtakarítás terhére leendő csatornáztatását elrendelte, jóváhagyólag tudomásul vétetik s erről a tanács a tárgyiratok kiadásával további megfelelő intézkedés végett értesíttetik. !740. Tárgyaltatott a tanács előterjesztése báró Bibra szül. Kosztics Annának vízfogyasztási-díj kiszabása ellen beadott felfolyamodása tárgyában. A közgyűlés báró Bibra szül. Kosztics Annának felebbezvényét a tanács ezen előterjesztésében, valamint a folyó évi szeptember 28-án kelt 42,427 számú határozatában felsorolt indokok alapján figyelembe nem veszi s a tanácsnak most hivatkozott határozatát helybenhagyja. Miről a tanács tárgyiratok kiadásával további intézkedés végett értesíttetik. !741. Tárgyaltatott a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztése a községi bíráskodási teendők körül felmerült nehézségek megszüntetése tárgyában. A jogügyi bizottmány és tanács előterjesztéséből konstatálva látja a közgyűlés a kerületi elüljáróságok túlterheltségét, melynek indoka nagy részben a községi bíráskodás behozatalában és a személyzet elégtelenségében keresendő. Az ügyforgalmi kimutatásból kitűnik jelesül, miszerint a kerületi elüljáróságok teendői a szervezéskor birt teendőkhöz képest több mint megkétszereződtek, mert míg az összes kerületi elüljáróságok ügyforgalmának száma 1874-ben mint müködésöknek első évében 60,368 volt, 1880 évben az már a községi bíráskodási ügyek hozzászámításával 122,781-re rúgott, a községi bíráskodási ügyekben pedig az ügyszám 1878 évben 9868 volt, az 1881 évben pedig már 24,515-re emelkedett. Ezen nagymérvű ügyforgalom mellett a kerületi elüljáróságok még jelenleg is csak a szervezéskor nyert személyzettel bírnak, azon különbséggel, hogy a szervezéskor a községi bíráskodás életbelépte alkalmával egyes kerületi elöljáróságokhoz 1—1 díjnok és ideiglenes kézbesítő engedélyeztetett. Ily állapot mellett a közgyűlés is meggyőződött arról, hogy a kerületi elüljáróságok túlterheltetésén segíteni- kell, amiért is annak megszüntetése céljából a következőket határozza el. 1) Miután az ügyforgalom folytonos emelkedése szükségessé teszi a személyzet szaporítását, másrészt szükséges az is, hogy a községi bíráskodás vezetésénél a községi bíró oldala mellett legalább a nagyobb forgalommal biró II., IV., V., VI. és IX. kerületi elöljáróságoknál jog- és törvényismerettel bíró tollvivő jegyző alkalmaztassák, tekintettel arra, hogy az I., VII. és VIII. kerületi elöljáróságokhoz .1—1 tollnoki állomás már szervezve van, a közgyűlés kimondja, hogy a kerületi elüljáróságok fogalmazó személyzetéhez 5 tollnoki állomás és pedig egy I. osztályú évi 1000 (egyezer) forint fizetéssel és 220 (kettőszázhúsz) forint lakbérrel, egy II. osztályú 900 (kilencszáz) forint fizetéssel és 200 (kettőszáz) forint lakbérrel, s 3 III. osztályú egyenkénti 800 (nyolcszáz) forint fizetéssel és 180 (egyszáznyolcvan) forint lakbérrel és a kezelői személyzethez 1 évi 600 (hatszáz) forint fizetés és 150 (egyszázötven) forint lakbérrel javadalmazott Írnoki állomás szerveztetik és pedig utóbbi a X. kerületi elöljárósághoz engedélyezett díjnoki állomás egyidejű beszüntetése mellett. A III. kerületi elöljáróság személyzeti létszáma elégségesnek találtatván, ez irányban intézkedés szüksége fenn nem forog. A kerületi el ül járóságokhoz beosztott tollnokoknak jogvégzettséggel és jog- vagy államtudományi vizsgázottsággal kell bírniok. 2) Az is kétségtelen, hogy a kerületi elöljárók, kik jelenleg a községi bíráskodást is kizárólag viszik — az elüljáróság vezetésével túl vannak terhelve, mely körülményen akként leend segíthető, ha a községi bíráskodási teendők kerületi esküdtekre is bizatiiak, s minthogy az 1877: XXII. törvénycikk 5. §-ának d) pontja szerint „Budapest fővárosában a- községi bíráskodással a kerületi elüljáróságok tagjai is megbízhatók" a közgyűlés kimondja továbbá, hogy ott, ahol a kerületi elüijaro a községi bíráskodási teendőket elvégezni nem képes, illetve elvégzésökre nem vállalkozik, ott ezen teendőkkel a közgyűlés által, a kerületi elöljáróság részéről javaslatba hozott 1, s ha szükséges több esküdt is fog megbízatni. 3) A kerületi elüljáróságok teendőinek megkönnyítését elősegíti azon gyakorlat is, hogy a kir. járásbíróságok által elintézett kisebb polgári peres ügyekben a végrehajtás foganatosítása végett a helybeli községi bíróságok ez ideig rendszerint