Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

15. 1882. június 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 480 - 481 - 482 - 483

r 1882 június 28-iki közgyűlés. 479—483 szám. 113 kapcsolatban városi területen közúti vasúti síneket fektethessen, következő kikötésekkel adja meg: 1) A sínek az általa bemutatott terven a Közmunkák Tanácsa által eszközölt módosítás szerint fektetendők le. olykép, hogy a Sigl-féle vasúttal még a lóvasúti sínek előtt egyesíttessék. 2) Úgy a sínek közötti rész, mint azokon kívül a mérnöki hivatal által kijelölendő szélességben az úttest kikövezendő folyamodó által, s a szükséges feltöltés úgy a saját, mint a főváros területén, folyamodó által saját költségén eszközlendő. 3) A kocsikat gőzerővel vontatni nem szabad. 4) A kocsik vontatása oly időben és olykép eszközlendő, hogy ez által az általános közlekedés ne akadályoztassák. 5) A főváros földesúri jogának elismerése fejében tartozik folyamodó évenként 1 darab magy. kir. aranyat fizetni a házi pénztárba. 6) Ha idővel akár közlekedési akár bármi más ok miatt a főváros akár a vágány átalakítását, akár pedig végleges eltávolítását kívánná, azt folyamodó egyszerű felszólításra teljesíteni és az utca burkolatát saját költségén helyreállítani tartozik. Végűi megjegyeztetik, hogy ezen engedély folyamodót a kövezetvámdíjak lefizetése alól fel nem menti. Miről a fővárosi tanác^ a tárgyiratok kiadásával további intézkedés végett értesíttetik. !480. Tárgyaltatott a jogügyi-bizottság és tanács előterjesztése Molnár Antal végkielégítés iránti kérvénye tárgyában. Miután a fővárosi rendőrség válasza szerint az újabban megejtett vizsgálat folyamán konstatáltatott az, hogy folyamodó Molnár Antal szolgálati adatai az ottani változási jegyzékek és törzskönyvekhez képest teljesen megegyeznek az általa saját személyére nézve kérvényében felhozott szolgálati adatokkal, e szerint pedig ő 1872 február 16-tól szakadatlanul a fővárosi rendőrség szolgálatában állott, tekintettel arra, hogy a fővárosi rendőrség újjászervezésekor állásából önhibáján kívül elbocsáttatott és így reá nézve beállott azon eset, melynek alapján az 1874 évi május 6-án 274 szám alatt kelt közgyűlési határozat és a pestvárosi nyugdíjszabály 2. §-a értelmében ellátást igényelhet: ennélfogva a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztéséhez képest részére Pest városánál eltöltött és 1 év 10 hó 12 napig terjedő szolgálata után legutóbb élvezett évi 300 frt fizetésének fele vagyis 150 frt azaz egyszázötven forint a nyugdíjszabály 7. §-a alapján egyszersmindenkori végkielégítésként megszavaztatik. A tárgyiratok a kiutalványozás iránti intézkedések megtétele végett a tanácsnak kiadatnak. !481. Tárgyaltatott a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztése Tokár József végkielégítés iránti kérvénye tárgyában. Miután folyamodó Tokár József volt pestvárosi kapitánysági rendbiztos a fővárosi rendőrség szolgálatából betegsége folytán lett elbocsátva és így reá nézve beállott azon eset, melynek alapján az 1874 évi május 6-án 274 szám alatt kelt közgyűlési határozat és a pestvárosi nyugdíjszabály 2. §-a értelmében ellátást igényelhet: ennélfogva a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztéséhez képest részére Pest városánál eltöltött és 2 évig terjedő szolgálata után legutóbb élvezett évi 400 frt fizetésének fele'•vagyis 200 (kettőszáz) forint a nyugdíjszabály 7. §-a alapján egyszersmindenkori végkielégítésként megszavaztatik. A tárgyiratok a kiutalványozás iránti intézkedések megtétele 'égett a tanácsnak kiadatnak. !482. Tárgyaltatott a jogügyi bizottmány és a tanács előterjesztése özv. Vaitzik Alajosné végkielégítés iránti kérelme tárgyában. Minthogy a nyugdíjszabály szerint az ellátáshoz megkívántatik, hogy az özvegy férjének tettleges szolgálata idejében ment legyen férjhez, folyamodó nő pedig néhai férje Vaitzik Alajossal a csatolt házasságlevél szerint 1877 évi február 1-én, tehát akkor, amidőn ő már városi szolgálatban nem állott eskettetett össze: ennélfogva őt ellátás meg nem illetvén, végkielégítés iránti kérelmével elutasíttatik. A tárgyiratok a tanácshoz áttétetnek. !483. Tárgyaltatott a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztése Schneider Ferencné született Buress Franciskának 1871 évi február hó 1-én született Ilona nevű leánya részére neveltetési pótlék megszavazása iránti kérvénye tárgyában. Habár a jelen esetben irányadó budai nyugdíjszabályban az árvák ellátásáról intézkedés nem foglaltatik az esetre, ha a nő férjétől bíróilag elvált, miután az ellátás alapját a férj szolgálata képezi s miután folyamodó nő leánya kiskorú Schneider Ilona 1871 február 1-én, tehát a bírói elválasztás megtörténte előtt született, őt, mint a többi törvényes ágyból származott gyermekeket ellátás megilleti. Ehhez képest tehát tekintettel arra, hogy a budai nyugdíjszabály 29. §-a a neveltetési pótlék legmagasabb összegét az összes gyermekekre nézve évi 400 írtban határozza meg s tekintettel arra, hogy a folyamodó nő ellátásban nem részest a közgyűlés eltérőleg a jogügyi bizottmány cs tanács javaslatától a budai nyui szabálynak most hivatkozott szakasza alapján kiskorú Schneider Ilona részéig? í éves koráig, vagyis 1885 évi január hó végéig 100 frt azaz egyszáz forinto|^é' Közgyűlési jegyzőkönyv 1882 29