Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1882

ELŐSZÓ. A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén 1898 január 26-án Ország Sándor dr. és társai bizottsági tagok azt indítványozták, hogy abban az évben egyelőre az 1848/49-iki közgyűlési jegyzőkönyvek, később pedig foly­tatólagosan az 1884-ig bezárólag keletkezettek kinyomattassanak és az 1885 óta már évenként kinyomtatott jegyzőkönyvek gyűjteményéhez csatoltassanak. (Lásd a 97/1898 közgyűlési számot.) A cél, mely az indítványozók szeme előtt lebegett, világos volt, az tudni­illik, hogy ahhoz, a fővárosnak történetére nézve fontos anyaghoz, mely a köz­gyűlések tárgyalását képezi, a történetírók könnyen hozzáférhessenek és hegy ez a jegyzőkönyvi anyag, melyre mint előzményekre a főváros közigazgatási tisztviselőinek is állandóan szükségök van, könnyen hozzáférhető és kezel­hető legyen. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és utasította a tanácsot, hogy annak megvalósítása érdekében a szükséges előterjesztést a közgyűléshez tegye meg. A kinyomatás iránti előkészületek még azon évben megkezdődtek, azon­ban, részint a levéltári személyzet elfoglaltsága, részint — nem csekély összeg­ről lévén szó — a fedezet hiánya miatt a terv nem volt keresztülvihető. Bárczy István dr. polgármesternek mindenre kiterjedő figyelme azonban Gárdonyi Albert dr. jelenlegi főlevéltaros e tárgyban tett előterjesztését helyeselve ezt az ügyet is gondoskodásának tárgyává tette, és már 1914 végén megindította az eljárást hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek e gyűjteménye napvilágot lásson s megbízta Wildner Ödön dr. tanácsnokot az ügynek a közgyűlés elé való terjesztésével. Wildner Ödön dr. a főváros törvényhatóságának 1915 július 23-án tartott közgyűlésében meg is tette a tanácsnak ez ügyre vonatkozó 55,265/1915— XIV. számú előterjesztését, melyet a közgyűlés 847/1915 számú határozatával elfogadott. A tanács, illetőleg a polgármester úr alulírottat bízta meg a közgyűllfer jegyzőkönyvek sajtó alá rendezésével, azzal az utasítással, hogy a jegyző­könyvek kiadása fordított rendben, azaz az 1884-ikivel kezdessék meg, mely után az 1883-iki, 1882-iki s így tovább visszafelé következzenek az évfolyamok, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy az újabb évfolyamokra gyakrabban van szükség. Minthogy a nyomtatott szövegnek szóról szóra meg kell egyeznie az eredetivel, nagyon természetes, hogy azon semmi változtatás nem történhetett. Csupán annyit jegyzek rrfeg, hogy a közgyűléseken jelenvoltak névsoraiban a bizottsági tagok vezetékneveinek helyesírásában a legnagyobb figyelem dacára is eltérések fordulnak elő. Ennek oka az, hogy a vezetéknevek a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti írott példányában is különféleképen írva fordulnak elö. így, hogy csak néhány példát soroljak fel, előfordul Baintner és Beintner, Bernatsky és Bernátsky, Christofoli és Kristofoli, Eggenhofer és Egenhoffer, Futtaki és Futtaky, Hensler és Henszler, Holitius és Hulitius, Schmalcz és Schmaltz, Vécsey és Vetsey stb. A helytelenül írt nevek helyes írásmódját amennyiben szerencsém volt a bizottsági tagok nagyobb részét személyesen ismerni magam állítottam helyre, akiknél kételyeim voltak, azokét a jegyző­könyvek hitelesítői záradékaiban előforduló saját aláírásukból állapítottam meg. Minthogy azonban nem mindnyájan fordultak elő ja hitelesítők között, a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom