Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/6. 1881. április 7-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/d. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

88 ásványolaj-finomítók, kátrány-készítők, kokszgyárak (amennyiben másutt állíttatnak fel, mint ahol az anyag termeltetik), koromégetők, nyers fémek előállítására szolgáló telepek (ásvány-) pörkölő kemencék, fémöntödék (amennyiben az olvasztás nem tégelyekben történik), hámormű

vek, az egészségre ártalmas hatányokat szolgáltató vegyészeti gyárak s jelesül: a kén, kénsav, szénszulfid, klórm

ész és foszforgyárak, valamint az ólom, cink, barium, arzén, antimonium és higanyvegyületek előállítására szolgáló gyárak, gyors fehérítők, firnász-főzdék, keményítő és keményítőszörp-gyárak (amennyiben csirizt is gyártanak), paraffin, kátrányos ponyva, bélhúr, házfedő-papír és nemez előállítására szolgáló gyárak, vérlúg-, enyv és szappanfő

zdék, csontégetők, csontszárítók, csontzúzók, csontfőzők és csontfehérítők, állati szőr előkészítésére szánt telepek, faggyúolvasztók, gyertyaöntők (kivéve a kész stearinból való gyertyaöntést), vágóhidak (ide nem értve a hentesüzletek sertésvágóhelyeit, addig, míg ezek számaira is külön közvágóhíd állíttatik fel), tímár-mű

helyek és bőrgyárak (amennyiben a nyers állati bőrök előkészítésével foglalkoznak, ide nem értve tehát a bőrkikészítő és fehértímár üzleteket), trágya gyárak, dögnyúzó helyek, végre a len- és kenderáztató telepek a fő

város területén csak az e célra kijelölt külön területeken létesíthetők. A fentebb név szerint elősorolt gyárak és iparvállalatok megtelepítésére kijelölt külön terület magában foglalja: A.) a fő

város pesti részén: A Ferenc- és József külvárosok külsőbb vidékét képező azon területet, mely a befásított határövet kivéve, a gubacsi határnál kezdődő Duna-part által felfelé egész a Liliom utcáig, innét a Liliom utca a Malom utcáig, a Mester utca a Gyep utcáig, a Gyep utca a Mester utcától az Üllői útig, innét az Üllői úton át a Ludoviceum utca, a Kálvária tér, Karpfenstein utca egész a József utcáig, ezen ki a Temető útig, innét a Kőbányai út és Kápolna út jobboldala, az ennek folytatását képező (még jövőben létesítendő) út, továbbá a vízvezeték-medence telepe mögötti út jobboldala egész a magyar államvasútig s ezen keresztül és vele párhuzamosan egész a rákoskeresztúri határig, illetve a befásítási övezetig terjedőleg létesítendő út jobboldala által határoltatik; B.) a budai oldalon délen fekvő azon területet, mely a Gellérthegy alatt a Sáros fürdőnél kezdődő szabályozott Dunapart és a székesfehérvári út között lefelé egész a határig terjed. A jelen § első szakaszában felsorolt gyári és iparvállalatok létesítésére szükséges építési és ipartelepítvényi engedély másutt, mint a fentebb A.) és B.) pontok alatt körülírt területen, továbbá ezen területen is a Soroksári utca, Üllői út és Statio utca vámon belül eső részének utcai homlokzatain meg nem adathatik. E tekintetben kisipar vagy nagyipar és gyár közt különbség nem tétetik. 63. §. A gőzgépekről. A nyaralók építésére vagy befásításra szánt területeken (a IV-dik építési övezetben) gyári vagy iparvállalati célokra semminemű gőzgépet felállítani nem szabad.