Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/6. 1881. április 7-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/d. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
86 Minden házban a lakók számához aránylag kellő számú árnyékszékek építendők, melyek lehetőleg magában az épületben helyezendők el, de úgy állítandók elő, hogy se a szomszédnak, se pedig magának az épületnek kárára ne legyenek s kellő szellőztetéssel bírjanak. Az árnyékszékek levezető csöveit fából készíteni nem szabad. Az árnyékszéket és pöcegödröt az utcai vonalra állítani sehol sem szabad. Oly utcákban fekvő házakban, ahol közcsatorna van, az árnyékszékek alul vízhatlan medencével látandók el, mely az ürülékek elvezetése céljából az utcai közcsatornával egy vízhatlanul, töm ören falazott, kellő eséssel és bűzelzáró készülékkel ellátott házi csatornával kötendő össze, melynek a közcsatornába való torkolása a fővárosi Mérnöki Hivatal utasításai szerint eszközlendő. Oly utcákban, hol már a vízvezeték csövei le vannak rakva, újon épülő házaknál a házi árnyékszékek vízöblítő készülékkel látandók el. Ha az utcában közcsatorna még nincs, akkor a II. és III. övezet területén az árnyékszékekhez egy külön, vízhatlanul falazott és boltozott pöcegödör készítendő , s az ürülék ebbe vezetendő, innét pedig rendesen elhordandó és a földárnyékszékek rendszere szerint fertőtlenítendő. A IV. övezet területén, de csak legalább 3 méternyire a szomszéd határától, egyszerű ásott pöcegödrök is alkalmazhatók, de a földárnyékszékek rendszere szerinti fertőtlenítés - naponkint földréteg alkalmazása - itt is kötelező.” Az istállók, ganaj- és szemétgödrök, valamint az ólak elhelyezéséről szóló bizottmányi 75. § helyett a fővárosi tanács javaslatház képest négy új § állíttatik be, melyek egyike a fészerfélék és bódéknak, másika a kerítéseknek mikénti készítését is szabályozza. Ezek következők: „49. § Istállók, ganaj- és szemétgödrök. Istállók az I. és II. övezetben — amennyiben fölöttük lakás van — beboltozandók; a szom szédok felüli fal vízhatlan habarccsal falazandó és az ürülék s mocsokvíz csatorna segélyével a házi csatornába vagy vízhatlan mésszel falazott és boltozott pöcegödörbe vezetendő, ahonnét elszállítandó. Istállót, ganaj- és szemétgödröt az utcai vonalra állítani nem szabad. Ideiglenes jellegű, deszka- vagy tartófás téglafalazatú istállók az első és második építési övezet területén nem engedélyeztetnek. 50. §. Fészer-félék, bódék. Fáskamarák, fészerek, kocsiszínek, mosókonyhák és mángorló kamarák az I. és II. övezet területén egy tég lányi vastag falakkal, tűzbiztosan fedve, az udvarban építhetők, de ily épületeknek az utcai vonaltól legalább 6 méter távolságra kell lenniök. Kőszén, aprófa, gyümölcs s effélék elárusítására szolgáló árubódék üres telkek utcai homlokzatán a II-IV. övezet területén csak gyalult deszkából csinosan kiállítva s befestve, utcai vagy közterületen pedig csak e célra esetről esetre kijelölt helyeken állíthatók fel. 51. §. Sertésólak. Sertésólakat a fő város első és második övezetében sem üzleti célokra, sem magánhasználatra építeni nem szabad. Másutt is, kivéve az e célra külön kijelölt területeket, legfeljebb 2-3 darab sertésre való ólak építhetők. 52. §. Kerítések. Az I., II., III. építési övezet területén minden telek bekerítendő . Az első övezetben a kerítés csinos fal vagy lábazatos vasrácsból készítendő; másutt deszka- vagy léckerítés is alkalmazható. Két szomszéd-telek közt a határkerítés deszkából, közös költségen készítendő és tartandó fenn."