Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

77 átvezetésére veheti igénybe, ürülék, mocsokvíz vagy tisztátlan és bűzös folyadék elvezetéséről ki-ki saját telkén tartozik gondoskodni." A bizottmányi munkálatnak az épületek külső magasságát szabályozó 47. §-a helyett a tanácsi javaslat 28-ik §-a fogadtatik el, elhagyásával ebből a harmadik kikezdésnek, mely a 20 méternél magasabb laképületben személyszállításra is alkalmas emelőgépek alkalmazását kötelezőképpen kívánja kimondatni. E szerint a rendszabály 28-ik §-a a következő tartalommal fog bírni: „28. §. Az épületek külső magasságáról. A házak külső magassága a végleges járdától a főpárkány felső széleig számíttatik, lejtős helyeken a homlokzat középpontján véve. Az egyemeletes házak rendes magassága 12 m, a kétemeleteseké 16, a háromemeletesek legnagyobb m

agassága 20, a négyemeleteseké 24 méter. Egy- és kétemeletes ház a főváros területén bárhol építhető; három emeletes házat azonban már csak oly utcában szabad építeni, amely legalább 11,40 méter (=6 °) széles; míg négy emeletes ház csak legalább 15,20 méter (=8 °)széles utcákban építhető. Sarokházak magasságára nézve a szélesebb utca lehet irányadó: ellenben az átjáró, vagyis két különböző szélességű utcára szolgáló háztelkek a házak magasságának meghatározásánál két külön telek gyanánt tekintetnek. Emellett szabályul szolgál az, hogy bárm

ily szélességű utcában a már ott létező legmagasabb házaknál egy emeleti magassággal alacsonyabb házakat építeni szabad; de a szélesebb utcára is homlokzattal bíró sarok- vagy átjáró házak magassága e tekintetben zsinórmértékül nem szolgálhat." A bizottmányi munkálat következő 48. és 49-ik §§-ai az előterjesztett és tanácsilag is helyeselt szövegezésben fogadtatnak el, és mint a szabályrendelet 29. és 30-ik §§-ai, következőleg hangzanak: „29. §. Lakhelyiségek űrbeni mélysége, magassága és szélessége. Lakhelyiségeknek az I-ső és II-ik építési övezetben legalább 4 méter belső űrbeni mélységgel, 3 méter szélességgel és egyenes mennyezet mellett legalább 3,15 méter űrbeni nyílt magassággal kell bírniok. Íves boltozattal ellátott helyiségekben a boltív zárpontja és a padlat közt 3,75 méter magaságnak kell lenni. A III-ik és IV-ik építési övezetben az egyenes födem

ényű lakhelyek 2,50 méter űrbeni magassággal is építhetők. 30. §. Az épületek önállósága. Minden épületnek magában fennállhatónak kell lenni, miért is minden épületnek a szom

széd felé kellő alapzatú határ- és tűzifallal kell elláttatnia.” A háztelkek mikénti beépítését és az udvarok nagyságának meghatározását illetőleg a bizottmányi munkálat 50-ik §-a kielégítő és helyes nem lévén, ahelyett a fővárosi tanács javaslatának 31. §-a fogadtatik el és állapíttatik meg, következő szövegezéssel: "A háztelkek beépítése és az udvarok területének meghatározása tekintetében az épületek utca felő

li külső magasságának megállapításánál is szem előtt tartott közegészségügyi tekintetek határozók. A háztelkek beépítésénél kiváló gond fordítandó arra, hogy minden, lakásul és alvásra szolgáló helyiség elégséges világosságot és levegőt nyerjen. Sötét és nem szellőztethető lakhelyiségeket előállítani s illetőleg lakásul használatba venni nem szabad. Ezekre való figyelemmel a háztelkek beépítése és ud

varok alakítása tekintetében következő szabályok állíttatnak föl. 1.) Ha a telek 13,5 méternél (7 öl) nem szélesebb, csak egy udvari oldalszárny épület építhe

tő, s ennek két emeletesnél (=16 m) magasabbnak lennie nem szabad; kivétel, ha a