Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

17/2. 1881. szeptember 15-én tartott folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 555. Ferenc József – Erzsébet gyermekmenhely alapítvány alapító okirata - 556. Ignátovits János és neje, szül Ivanovits Theodosia által tett kiházasítási alapítvány alapító okirata - 557. A Kisterenyei Bánya Részvénytársulat fellebbezése engedélyi díj kivetése ellen

244 jegyző‍könyv és az alapszabályok 1. §-a átalakításáról jogilag helytelenül beszélnek, mert a részvénytársaság jogilag egy új jogalany, melyre a "Gewerkschaft" jogai átruháztattak. A közgyű‍lési határozat szerint a szóban forgó díj minden részvénytársaság által alakult vállalat alaptő‍kéje után járván, jogosan kivettetik az 1873-ban alakult fellebbező‍ részvénytársaságtól is. Valótlan azon állítás, hogy a közgyű‍lési határozat hatályából kivetkeztetett, elavult volna, és hogy a fő‍város a díjat régóta nem szedné. A közgyű‍lési határozat csak 1870. évben hozatott, tehát az ezóta eltelt idő‍ rövidsége miatt sem lehet szólni elavulásról vagy hatályának elvesztésérő‍l. Különben is a szóban forgó díj nem most követeltetik, hanem még 1873. évben követeltetett, s akkor keletkezett és állott be a fellebbező‍ társulat fizetési kötelezettsége. 4.) Az "ipar- és kereskedelmi díj" különbözik term észetére nézve a községi adótól. Az 1876:XV. tc. 67. §-a csak a községi adópótlékokat említi olyanok gyanánt, melyek az állami adók és illetékekkel egyenlő‍ első‍bbséggel bírnak s ily kedvezésben részesíttetnek; következésképp az adókra nézve fennálló rövid elévülés alá esnek. De az ipar- és kereskedelmi díj nem községi adópótlék, mely az állami adó után százalékokban vettetik ki és ezzel egyszerre és egyenlő‍ módon hajtatik be. Ha egyébként fellebbező‍ társulat nézete a díj természetérő‍l helyes lenne is, akkor sem lehetne szólni annak elévülésérő‍l, mert az 1876:XV. tc. 53. §-a a.) pontjában elő‍írt hirdetmény a fő‍városban minden évnegyedben kifüggesztetett, és az idézett törvény 68. §-a 2.) pontja szerint a hirdetmény útjáni megintés által eszközölt szorgalmazás az elévülést interrumpálja. A kivetés pedig még az 1873. évi július 26-án 29.497. sz. a. kelt tanácsi határozattal megtörtént, s ezen határozat Busbach Péter ügyvédnek, ki a részvénytársulat által alkotott és a kir. kormánynak bemutatott alapszabályokat ezen társulat nevében aláírta, és kinek kezéhez a többi kézbesítések is érvényesen történtek, szintén kézbesítve lett. Miért is alaptalan fellebbező‍ társulat azon állítása is, hogy a szóban forgó követelésrő‍l a 43.176/880. sz. határozat kézbesítéséig semmi tudomással nem bírt volna s mintha a díj tő‍le nem követeltetett volna már elő‍bb. 5.) Miután az alapszabályok 9. §-a azt bizonyítja, hogy az egyel ő‍re kibocsátandónak kimondott 7500 darab 200 forintos részvény tő‍kéje teljesen befizettetett : ennél fogva a díj jogosan lett 1,5000.000 forint befizetett alaptő‍ke után 750 forintban kiszámítva. A fellebbezéshez 3/. alatt csatolt 56.801/880. számú váltótörvényszéki végzés nyomán a cégbejegyzésre és a fellebbező‍ részvénytársaság viszonyaira vonatkozó iratok a váltótörvényszéki irattárban átvizsgáltatván, kitű‍nt, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által az 1873. április 18-ról 6107. sz. bemutatási záradékkal ellátott első‍ alapszabályok 9. §-ában két millióra határozott alaptő‍ke, melyért egyelő‍re 7500 db. teljesen befizetett , névre szóló 200 forintos részvény volt kibocsátandó, a késő‍bb 1876. június 24-én tartott harmadik rendes társulati közgyű‍lésrő‍l felvett jegyző‍könyvhöz fű‍zött újabb alapszabályok 7. §-a szerint 1,500.000 forintban állapíttatott meg és az mondatik ezen újabb alapszabályok 7. §-ában, hogy ezen alaptő‍kéért 7500 darab teljesen befizetett 200 forintos névértékű‍ részvény bocsáttatott ki. Kétségtelen tehát, hogy az 1873. évi alapszabályokban 2,000.000 forintra határozott alapt ő‍ke az 1876. évi alapszabályokban azon alapon szállíttatott le 1,500.000 forintra, mert a teljesen befizetett alaptő‍ke 7500 darab részvény után ennyit tett ki, a többi 500.000 forintról pedig a 2500 darab részvény utóbb nem lett kibocsátva. Azon 1250 darab részvény pedig, mely a 3/. alatti törvényszéki végzés szerint a társulat keletk ezte óta ennek birtokában volt és megsemmisíttetvén, ehhez képest az alaptő‍ke 1,500.000 forintról 1 millió 250 ezer forintra leszállíttatott, a tényleg befizetett részvények közül való; s így azon körülmény, hogy a részvénytársaság mindjárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom