Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
15/3. 1881. július 8-án tartott folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 470. Höchel János állatorvos özvegyének nyugdíja - 471. Melly János kiadó özvegyének nyugdíja - 472. Ország Sándor indítványa a fővárosba érkező fiumei polgárok fogadtatása ügyében - 473. A köztemető szabályzata
214 Hasonlóképp sírboltoknak és síroknak kőszegéllyel való bekerítése előlegesen bejelentendő és ilyen csakis a sír területén alkalmazható. A sír szélén túl területet foglalni tilos. Illetlen s torz síremlék felállítása tilos. A síremlék legalább 0,63 méter mélységű szilárd tégla alapra állítandó. A temető igazgatónak kötelessége megvizsgáltatni, hogy vajon a síremlék ezen szabálynak megfelelően lett-e felállítva vagy kőszegély alkalmazva. Amennyiben pedig a felállítás, illetve bekerítés szabályba ütköző volna, a síremlék vagy kőszegély a temető igazgató felszólítására különbeni pénzbírság terhe alatt azonnal eltávolítandó, illetve szabály szerint felállítandó. 40. §. A sírhoz csakis thuja vagy rózsafát, egyedül a kereszt vagy síremlék mögötti helyen, gyermeksíroknál pedig magára a sírra szabad ültetni. Minden más fa vagy bokor ültetése vagy sír melletti padok felállítása tilos. 41. §. A már felállított síremlék a temető ből csak akkor távolítható el, ha helyébe megfelelő síremlék egyidejűleg felállíttatik. 42. §. A sírok gyepezésébő l és öntözéséből befolyó jövedelem a temető alap fenntartására szolgálván, ily gyepezés és öntözés csakis a temetői személyzet által s a fennálló díjnak a temető igazgatóságnál történt lefizetése mellett teljesíthető. Magán egyéneknek a sírok gyepezése és öntözése csak rendkívüli esetekben s az illető sírra nézve mindig a temető igazgató által külön kiállítandó igazolvány felmutatása mellett engedtetik meg. 43. §. A sírok körül csak kő foglalványt vagy fémrácsozatot szabad felállítani. 44. §. Mindennemű díjak a köztemetői igazgatóságnál fizetendők. 45. §. Holttetemek áthelyezésére ugyanazon temetőnek egyik sírjából a másikba tiszti főorvos írásbeli engedélye szükséges. Az áthelyezési engedélyt a tiszti főorvos saját hatáskörében adja meg, egyszersmind az áthelyezés időpontját meghatározza s erről folyamodó felet, úgyszintén a temető igazgatót értesíti. 46. §. Áthelyezések csak március 1-től április végéig reggeli 6 órától 8 óráig és október 1-től február végéig reggeli 7 órától 9 óráig történhetnek. 47. §. Az áthelyezéseknél a tiszti főorvos vagy helyettese s a temető igazgató vagy helyettese jelen lenni és afölött őrködni kötelesek, hogy az áthelyezés az orvosi s egészségrendőri szabályoknak megfelelően végrehajtassék. Áthelyezések alkalmával csakis az érdekelt családtagok s hozzátartozók lehetnek jelen. 48. §. Minden áthelyezés után a temető alap javára, úgyszintén a jelen szabályzat szerint közreműködő hivatalos közegek, valamint a sírásók részére hatóságilag megállapított díjak fizetendők. 49. §. Az áthelyezés folytán megüresült sírhely a főváros rendelkezése alá visszaszáll, s ahhoz az érdekelt feleknek minden igénye megszűnik. 50. §. Az igazgató irodában a következő könyvek vezettetnek: I. Halottak főkönyve s hozzá betűsoros névmutató. Ebben minden temetkezés időrend szerint, az illető halott neve, volt társadalmi állása, a betegség neme, a halálozás napja, a parcella, sírhely, esetleg családi sírbolt száma, továbbá a sírhelydíj napló vonatkozó tételszáma és a sírhely-díj ár összege bevezetendő. II. Egy külön sírbolt könyv. Minden sírboltnak külön, a fennebbihez hasonló hasábokkal ellátott szám lap nyitandó, melybe a sírboltokban eltemetett halottak külön bejegyeztetnek. Az áthelyezés alkalmával szükséges adatok a főkönyvből a feleknek díjtalanul adatnak. 51. §. A sírhely, öntözési, gyepezési, kápolnai díjak és a bírságok fizetése bárcák mellett történik, melyekre nézve külön-külön szelvénykönyvek vezettetnek.