Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

14. 1881. június 22-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 380. Toldy József tiszti főügyész eskütétele - 381. Szabályrendelet a színházakról, színi előadásokról és mutatványokról

167 A tulajdonos személyében történő minden változás az engedély okmányában kiteendő időtartam alatt a törvényhatóságnak bejelentendő, s úgy a tulajdonjog átszállása, valamint azon körülmény, hogy az új tulajdonos magyar honpolgár, illetőleg az ország területén székhellyel bíró oly jogi személy, melynek igazgatósági tagjai magyar honpolgárok, okmányilag igazolandó. Ily átruházás esetében az, kire a színháznyitási engedély átruháztatik, ugyanazon engedélydíjt köteles fizetni, m

elyet az eredeti tulajdonos fizetett. 5. §. A színháznyitási engedély megszűnik: a) az engedélyezési idő tartamának lejártával; b) ha a színház elemi csapásnál vagy más oknál fogva elpusztul és tulajdonosa azt — az engedélye

zési időtartamba be nem számítandó — legfeljebb három év alatt fel nem építi; c) ha annak tulajdona oly egyénre száll át, ki a 2. §-ban foglalt kellékeket nem bírja; d) ha a törvényhatóság az engedélyokmányban kitett feltételek miatt a színházi engedély megvonását elhatározza. 6. §. Színháznyitási engedélyért a kérvény a 2. §-ban foglalt kellékeket igazoló okmányokkal és az ugyanazon §. szerint kiállított kötelező térítvénnyel felszerelve, a fővárosi tanácshoz nyújtandó be. A kérelemnek, mint a közművelődést érintő ügynek érdemleges tárgyalása előtt, tekintettel az 1876:XXVIII. tc. 16. §-ára, a Közoktatásügyi Bizottmány véleménye meghallgatandó arra nézve, hogy vajon a lakosság és létező színházak számarányára, a társadalmi, közművelődési és művészeti igényekre való tekintettel, új színház engedélyezése kívánatos-e, s ha igen, mely műfaj művelése volna a megnyitandó színház feladatául kitűzendő. 7. §. A színháznyitási engedély megadása egyszersmindenkorra fizetendő és a körülményekhez képest az e részben fennálló díjjegyzék alapján meghatározandó díjhoz s ezen kívül azon kötelezettséghez köttethetik, hogy évenként bizonyos számban jótékony célú előadások tartandók vagy az azok fejében megállapított váltságdíj fizetendő. Az engedélydíj és a kikötött előadások jövedelm

e helybeli emberbaráti célokra fordítandó. II. A színi elő

adási engedélyről. 8. §. A színháznyitási engedély az előadási engedélyt magában nem foglalja. Színi előadások tartására a fővárosi rendőrség külön engedélye szükséges. 9. §. Színi előadások tartására a fővárosban engedélyt csak oly magyar honpolgár nyerhet: a) aki a magyar kir. belügyminisztertő

l színtársulati igazgatói jogosítvánnyal van ellátva; b) akinek egyénisége erkölcsi és anyagi biztosítékot nyújt arra nézve, hogy vállalkozásának m

egfelelni képes leend. Vendégszereplésekre külön engedély nem szükséges; ilyenek az engedélyes neve és fel

előssége alat szabadon tarthatók. 10. §. Az előadási engedély meghatározott időtartamra adatik, s oly személyhez kötött jogosítvány, mely sem át nem ruházható, sem nem örökölhető. Az előadási engedély megadása a fővárosi rendőrség által esetről-esetre az e részben fennálló díjjegyzék alapján meghatározandó díjhoz köttetik, mely helybeli jótékony célokra fordíttatik. 11. §. Az engedélyes a színi elő

adások megkezdését, valamint beszüntetését a fővárosi rendőrségnek bejelenteni köteles. 12. §. Fő

városi társaskörök által zárt helyiségekben és műkedvelők által, beléptidíj nélkül rendezett egyes színi előadások az I. és II. fejezet rendelkezései alá nem esnek. III. Előadásokról és mutatványokról.