Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

13. 1881. június 8-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 365. Csengey Endre tiszti főügyész nyug- és kegydíja - 366. Sáros vármegye körlevele az italmérési regálejog tárgyában

161 365. Csengey Endre tiszti főügyész nyug- és kegydíja [243.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter leirata Csengey Endre főügyész kegydíjaztatása tárgyában és a tanácsnak ez ügyre vonatkozó előterjesztése. [Határozat] A közgyűlés meg van győződve arról, hogy míg egyrészt a nagyméltóságú belügyminiszter úr tisztán csak a hatóság tisztikara jövőjének minél nagyobb mérvű biztosíthatása indokából kívánta a jelen esetben a tiszti nyugdíjalapot a rendesnél nagyobb terheltetéstől megkímélni és csak ezen oknál fogva nem volt hajlandó Csengey Endre nyug- és kegydíjazásának a folyó év 208. sz. közgyűlési határozatban kiszabott mérvéhez hozzájárulni, úgy másrészt a főváros törvényhatósági közgyűlése kitűnő tisztviselője irányában csak kötelességét kívánja teljesíteni, midőn őt a hatóságra nézve hasznos és buzgó működéséért arányosan jutalmazni kívánja. A főváros közgyűlése szintén gondosan óvja a tisztviselők nyugdíjalapját oly megterheltetéstől, amely csak nehezen lenne indokolható, és éppen ezért minden nyugdíjazási esetben szigorúan ragaszkodik a szabályokhoz; azonban midőn oly esettel áll szemben, aminő Csengey Endre tiszti főügyészé, akkor lehetetlen, hogy ne mérlegelje az eltávozott jeles tisztviselő kitűnő munkájának a hatóságra hasznossá vált eredményeit, lehetetlen, hogy figyelembe ne vegye azon jó hatást, melyet ő lankadatlan buzgalmú s mindig a közjóra irányzott működésével ifjabb tiszttársaira, mint ezeknek buzdítója és oktató jó barátja, gyakorolt, és lehetetlen, hogy a hatóság közgyűlése számon kívül hagyja azt, hogy Csengey Endrét megfeszített szorgalma és igyekezete következtében, milyet a hatóság érdekében kifejtett, érte utol azon súlyos testi baj, mely őt a további munkára képtelenné tette. Éppen ezért, midőn a hatóság mindezt figyelembe vette már akkor, midőn Csengey Endrének nyug- és kegydíjazása tárgyában folyó év 208. sz. határozatát hozta, nem maradhatott a nyug- és kegydíj összegének kiszabásánál a szigorú szabályok határain belül, mert ezen szabályok a kötelességszerű rendes tiszti működésre szólanak, azonban a kötelességen túl állandóan teljesített hasznos munkának megjutalmazására zsinórmértékül nem szolgálhatnak. E tekintetben a hatóság képviselőinek lelkiismeretes meggyőződése lehet csak a szabály, amely lelkiismeretes meggyőződés indította a közgyűlést arra, hogy azt, ki testi erejének és szellemi kitűnő tulajdonainak teljességével a kimerülésig szolgálta hatóságát, ki rendes munkáján túl a főváros legnevezetesebb ügyeit részint kizárólag, részint kiválólag bölcsen és szerencsésen tisztázta, akkor, midőn testi ereje megfogyatkozott, úgy bocsássa nyugalomra, amint azt a hatóság legjobb erejéhez képest teheti. A közgyű

lés, mint a polgárok egyeteme, legjobb tisztviselőinek legjobb és leghasznosabb működéséért is elismerésen kívül egyéb jutalmat nem adhat, s még csak azt teheti érettük, hogy életük nyugalmának lehető biztosítására megadja nekik azon anyagi eszközöket, mely eszközöknek a hatóság rendelkezésére való megszerzése körül a fő érdem mindig a jó tisztviselőnek tudandó be. A közgyű

lés ennél fogva újabban is felkéri a nagyméltóságú belügyminiszter urat arra, hogy a folyó év 208. sz. határozatot jóváhagyni méltóztassék. 366. Sáros vármegye körlevele az italmérési regálejog tárgyában [244/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott Sáros megye közönségének körlevele az italmérési regáljog erélyesebb védelme vagy végleges megváltása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának pártolása iránt. [Határozat] Ezen átirat a hozzá csatolt felterjesztésnek szakbizottmányi tárgyalása és ide vonatkozó jelentésének előterjesztése végett a tanácsnak kiadatik.