Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1880
3. 1880. február 4-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 106. A Újpesti sziget haszonbérének megszüntetéséről pénzügyminiszter leirat - 107. Az árvapénzek hasznosítása és a kamatláb közgyűlési megállapítása
36 vételára a 25.000 forintot meghaladja, figyelemmel az 1872. évi XXXVI. tc. 4. §-ának b.) pontjára, a szervezeti utasítása értelmében is ezen ingatlan vétel helybenhagyás végett a Nagyméltóságú M. Kir. Belügyminisztériumnak jelentés tétetik. 106. A Újpesti sziget haszonbérének megszüntetéséről pénzügyminiszter leirat [50.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a pénzügyminiszteri leirat az Újpesti-sziget haszonbérének megszüntetése tárgyában. [Határozat] A m. kir. pénzügyminiszter úrnak m. évi 55.783/1879. sz. alatt az Újpesti-sziget és az omnibusz telep iránti csere viszony tárgyában a közgyűlésből intézett feliratra érkezett válasz folytán, az 1878-i 602. közgyűlési sz. határozathoz képest, – a Tanács előterjesztése értelmében az Újpesti- sziget további haszonbérlése iránti felmondást a közgyűlés elfogadja s a szigetnek az óbudai jószágigazgatósághoz leltár mellett átadására Kada Mihály alpolgármester úr elnöklete alatt Barna Zsigmond tanácsnok, Csengey Endre tiszti főügyész, Incze György főmérnök, – továbbá Havas Ignác, Sztupa György, Forgó István, Preuszner József bizottsági tag urak és Vesztróczy István tjegyzőből álló bizottmány küldetik ki, – a tiszti ügyészség nyilatkozata elfogadásával egyszersmind kimondatván, miszerint a főváros, mint az Újpesti-szigetnek csupán haszonbérlője, ezen miniszteri leiratban az átadás feltételéül jelzett azon kikötést, „hogy az ottani védtöltést azon állapotba helyezze vissza, aminőben azt a szigettel együtt átvette”, mint maga irányában egyátalán nem kötelező feltételt a főváros közönsége el nem fogadja s erről a m. kir. pénzügyminiszter urat felirat útján értesíti; utasításul adatván a kiküldött bizottmánynak, hogy ezen feltétel el nem fogadásul az átadásról felveendő jegyzőkönyvben is nyílt kifejezést adjon. 107. Az árvapénzek hasznosítása és a kamatláb közgyűlési megállapítása [50/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a belügyminiszteri leirat az árvapénzek hasznosítása és a kamatláb megállapítása tárgyában. [Határozat] A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úr f. é. január hó 23-án kelt 1299. sz. leiratával, a főváros közönségének a gyámpénztári készpénzek gyümölcsöztetése s kezelése módosítására hozott határozatáról szóló m. é. december 30-án kelt 855. számú felterjesztésére, a határozat azon részeit, mely szerint a fővárosi gyámpénztárból kikölcsönzött s az ez után kikölcsönzendő pénzek után követendő kamat 6 %, azaz hat százalékban, a kölcsönösszeg maximuma 60.000 forint, azaz hatvanezer forintban állapíttatott meg, s ezen megállapítás az új kölcsönökre nézve azonnal, az eddigi kölcsönökre nézve pedig 1880. évi július 1-től kezdve lép életbe, jóváhagyván, ez tudomásul vétetik; – az idézett közgyűlési határozat azon részét illetőleg azonban, mely szerint a fővárosi gyámpénztárban kezelt tőkepénzek után az illető gyámoltak vagy gondnokoltaknak 1880. évi július 1-től kezdve fizetendő kamat 5 1/4 %-ban állapíttatott meg, – a belügyminiszteri leiratban idézett 1877. évi XX. tc. 293. §-nak megfelelőleg oda módosíttatik, hogy a gyámoltak és gondnokoltak részére 1880. január 1-től 1880. június végeig a régi kamatláb szerint 6 %, – 1880. július 1-től kezdve pedig 5 4/10 % kamat lesz fizetendő; mihez képest a közgyűlés a számvevőségnek, az árvaszék elnöke meghallgatásával, a Tanács által előterjesztett javaslatának megfelelőleg a kölcsönök törlesztésére nézve a jelenlegi 32 éves törlesztési rendszert a sokkal egyszerűbb 30 évi százalék szerint számított részletekben történendő visszafizetési rendszerre átváltoztatását kimondja, egyöntetűség s könnyebb kezelés kedveért ezen rendszert a f. év június végével hátralékban lévő összes annuitási kölcsön tőkékre kivétel nélkül kiterjeszti, könnyebb