Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1880
3. 1880. február 4-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 79. A IX. kerületi Nyúl utcában a közúti vasúti sínek közelsége okozta balesetveszély megszüntetése iránt Bernátsky Antal közgyűlési képviselő felszólalása - 80. Futtaky Gyula bizottsági tag tiltakozó felszólalása: az Igazoló Választmány saját tagjait küldi az összeíró és választási küldöttségekbe
28 79. A IX. kerületi Nyúl utcában a közúti vasúti sínek közelsége okozta balesetveszély megszüntetése iránt Bernátsky Antal közgyűlési képviselő felszólalása [41.] [Előterjesztés] Bernátsky Antal fővárosi bizottsági tag felszólal s utal arra, hogy a IX. kerületben a Nyúl utcában a közúti vasúti sínek lerakatván, a 20. sz. teleknél a vágányok oly közel feküsznek a telek kerítéséhez, hogy alig két lábnyi hely marad a személy-közlekedésre, ami a közlekedést különösen esteli órákban és ködös időben szerfelett veszélyezteti s ennek megszüntetése iránt ottani polgárok tettek is már lépéseket a hatóságnál, de azok eddig eredményre nem vezettek, holott miután a kérdéses telek teljesen üres és csupán fakerítésének visszahelyezése által a baj azonnal megszüntethető lett volna s miután ezen baj már évek óta orvosolatlanul fennáll, nemcsak kéri, de követeli, hogy az minél előbb megszüntettessék, és ha szerencsétlenség történnék, ezért a felelősség a hatóságot fogja terhelni, minek folytán kérdést intéz polgármester úrhoz, miszerint van-e tudomása ezen, a közlekedést veszélyeztető hiányról s kíván-e annak azonnal orvoslása iránt intézkedni. A kérdésre Gerlóczy Károly alpolgármester úr válaszol s előadja, hogy a hatóságnak a jelzett körülményről van tudomása, s amint ez létrejött, azonnal megszüntette volna, ha oly akadályok fenn nem forognának, melyek a hatóság eljárását feltartóztatták, ugyanis nem lehet e bajt egyszerűen a fakerítés visszahelyezése által megszüntetni, mert a telek magántulajdont képez s mint ilyennel, a város szabadon nem rendelkezhetik, a tárgyalásokat megindította a tulajdonossal, hogy az utca területébe eső nehány ölnyi részt a városnak megfelelő áron engedje át, de eddig oly álláspontot foglalt el, amelyen vele kiegyezni nem lehetett, igaz, hogy ez esetben van még más út is, tudni illik a kisajátítás, de ennek igénybe vételét lehetőleg kerülni kellett, miután ez úton a szükséges nehány ölnyi területért az egész 800 ölnyi telket kellene kisajátítani, amire azonban a fővárosnak szüksége nincs, ennél fogva a hatóság részéről az alkudozások folytattatnak s utóbbi időben a tulajdonos némi engedékenységet mutat, minek alapján a kérdés megoldható lesz, – de az előadottakból látható, miszerint követelni nem lehet, hogy a hatóság oly intézkedéseket tegyen, amelyek a tulajdonjog fogalmával ellenkeznek s magától elesik a felelősség is, midőn a hatóság ily körülmények által intézkedéseiben gátolva van, egyébként az alkudozások folyamatban vannak s ha sikerül elfogadható ajánlatot nyerni, a Tanács sietni fog ez iránt előterjesztését megtenni és ekkor a közgyűlés bölcs belátása szerint határozhat, ezúttal az adott választ tudomásul venni kéri. Felszólaló ezen választ, miután már négy év óta fennáll e baj s a kisajátítási törvény jogot ád a hatóságnak arra, hogy a bajt megszüntethesse, nem veszi tudomásul. [Határozat] A közgyűlés az adott választ tudomásul vette. 80. Futtaky Gyula bizottsági tag tiltakozó felszólalása: az Igazoló Választmány saját tagjait küldi az összeíró és választási küldöttségekbe [40.] [Előterjesztés] Futtaky Gyula fővárosi bizottsági tag felszólal és előadja, miszerint több helyen felszólalás tárgyává lett az Igazoló Választmánynak azon intézkedése, hogy az összeíró és választási küldöttségekbe saját tagjait kiküldötte, holott a törvény szerint ő ítél mind a összeírás, mind a választás körül felmerülő minden panasz fölött s ennek következtében azon helyzetbe jut, hogy saját maga tagjainak ténykedése fölött bíráskodik, ami igen könnyen elkerülhető, mert vannak igen sokan mások a választmány tagjain kívül, akik az összeírási és választási küldöttségek teendőit elvállalták s e hivatásnak megfeleltek volna, – ennél fogva s miután a Bíráló Választmány van hivatva az Igazoló Választmány határozatai fölött bíráskodni, a főpolgármester úrhoz, mint a Bíráló Választmány elnökéhez azon kérdést
