Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1879

23.1 1879. november 18-19-20-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 765/a. A főváros költségvetési tételeinek folytatása

287 II. Házipénztári járulék címén 30.000 forint ÜL Az építési eljárási díjak fele címén 4.500 forint IV. Pénzkészletek gyümölcsöztetéséből 16.000 forint, vagyis összesen 61.920 forint állapíttatik meg. Rendkívüli bevételek. V. Kisajátított ingatlanok értékesítéséből 6000 forint VII. Rendelkezhető pénztári maradvány címén 400.000 forint állapíttatik meg. Mindezekhez képest a közgyűlés által a kisajátítási alapnál I. A rendes bevételek összege 61.920 forinttal II. A rendkívüli bevételek összege 406.000 forinttal és így mindössze 467.920 forinttal állapíttatik meg. Szükséglet. I. A fővárosi /: közmunkatanácsi:/ pénzalap jutaléka címén 13.800 forint II. Ingatlanok kisajátítására 15.000 forint III. Vegyes kiadásokra 1200 forint szavaztatik meg, s így a szükséget főösszege mindössze 30.000 forintban állapíttatik meg, melynél fogva, szemben az összes bevételekkel, feleslegként 437.920 forint mutatkozik, mely az eddig elhatározott és a szükséglet II. tétele alatti kisajátításokon kívül netán szükségeseknek mutatkozó további kisajátításokra leszen fordítandó. Letétpénztár. A letétpénztári alapokat illetőleg és pedig a Szt- Rókus kórházi és Szt-János kórházi alapok 1880. évi költségelőirányzata már külön közgyűlési határozattal megállapíttatván és jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminisztériumhoz fel is terjesztetvén, ezúttal újabb intézkedés nem szükségeltetik. III. Szegényházi alap. A rendes szükséglet főrovatainak összege a javaslathoz képest 140.743 forintban, a rendes fedezet főösszege ugyancsak 140.743 forintban állapíttatik meg. IV. Dologházi alap. Ez alapnál a rendes szükséglet főrovatai alatt felvett összegek változatlanul elfogadtatván, kiadások 45.316 forinttal, a rendes fedezet főösszege pedig szintén 45.316 forintban állapíttatik meg. Felemlíttetvén az, hogy a dologházban elhelyezett egyének a jelenlegi rendszer mellett csak ritka esetben kerülnek ki erkölcsileg megjavulva, holott a cél az, hogy a fenyítésen kívül az illetők erkölcsileg is javíttassanak, utasíttatik a tanács, hogy a dologházi alapítványok jogi természetének figyelembe vételével adjon véleményt az iránt, nem-e lenne idő- és célszerű egy megfelelő javító intézetet létesíteni? V. József fiárvaházi alap. A szükségletek rendes főrovatainak összege a VII/2. rovat alatt felvett 1500 forintnak 500 forinttal való felemelésével 19.985 forinttal a rendes fedezet pedig összesen 22.607 forinttal állapíttatik meg, ennek folytán marad felesleg 2622 forint. VI. Erzsébet leányárvaházi alap. Ez alapnál a szükséglet rendes főrovatai alatt felvett összegek változatlanul elfogadtatván, a kiadások 13.455 forinttal, ennek ellenében a fedezet a rendes bevételek főrovatai alatt felvett összegek jóváhagyása mellett 14.341 forinttal engedélyeztetvén, ez alapnak 1880. évi költségelőirányzata 886 forint felesleggel állapíttatik meg. VII. Mayer Ferenc féle árvaházi alap. A szükséglet rendes főrovatainak összege 1394 forinttal, a fedezet főrovatainak összege 10.875 forinttal elfogadtatván, ezen alap költségelőirányzata 9481 forint felesleggel állapíttatik meg.