Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1878

26. 1878. november 4-5-6-7-8-án tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 645. A közgyűlés megnyitása november 4-én, folytatása november 5-6-án és 7-én: Budapest főváros 1879. évi költségvetésének tárgyalása (III. folytatás)

242

folytán a közgyűlés az ügy alapos és minden irányban kimerítő tanulmányozására és javaslattételre az iparrendészeti, középítési, pénzügyi és gazdasági bizottmányok kebeléből alakítandó vegyes bizottmány kiküldését határozza el, felhíván a tanácsot, miszerint a bizottmány alakítása és munkálatainak megindítása és javaslatainak előterjesztése végett intézkedjék, továbbá helyesli a közgyűlés a tanács azon észrevételét, miszerint a főváros által nagy áldozattal fenntartott tűzoltói intézmény különösen a tűzkár ellen biztosító vállalatoknak szolgál előnyére és ennek következtében nem helyes, hogy ezen intézmény fenntartásának terhét egyedül a főváros viselje s minden esetre méltányos és igazságos, hogy ahhoz a biztosító intézetek is hozzájáruljanak, ennél fogva a tanács útján újból felhívatni határoztatnak ezen intézetek éspedig azon kijelentéssel, hogy ha a költségek viseléséhez nem járulnak, a főváros pénzügyi helyzeténél fogva kénytelen lesz a tűzoltóságot kevesbíteni. XXXII. Építési bizottmányi eljárásoknál felmerülő költségekre 1000 forint megszavaztatik. XXXIII. Az államrendőri költségek fedezésére 271.519 forint felvétetik s tekintve azt, hogy 1872: XXXVI. tc. 21. szakasza szerint alkotandó törvény, mely azon arányt és módozatot fogja meghatározni, mely szerint a főváros a rendőrség költségeihez járulni fog, mindez ideig létre nem jött és a fővárostól elvétetvén a rendőrség mindannak dacára, hogy nagyobb részben állami érdekek szolgálatára használtatik fel, a fővárosnak magának kell a rendőrség fenntartásának összes költségeit viselni, tekintve továbbá, hogy ezen törvény létrehozatala által a főváros terhére eső költség viselés mérve igazságos alapon és valószínűleg a jelenleginél kisebb összegben fog megállapíttatni, ennél fogva elfogadja a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatát és ehhez képest küldöttség által átnyújtandó feliratban felkéri a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urat, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a fővárosra eső teherviselés arányának igazságos és méltányos felszámításával mielőbb elkészíttetni, törvényhozás elé terjeszteni és elintézését szorgalmazni méltóztassék; a kérelem átnyújtására és élő szóval indokolt előterjesztésére Kamermayer Károly polgármester úr vezetése mellett Busbach Péter, Haris Sándor, Havas Ignác, Királyi Pál, Steiger Gyula, Wahrmann Mór és Várady Károly bizottsági tagokból álló küldöttség neveztetik ki. XXXIV. Jótékony intézetek és testületek segélyezésére 26.000 forint a javaslat értelmében megállapíttatik. XXXV. A fő

városi kényszerdologház segélyezésére 11.000 forint a dologházi alap költségvetésére vonatkozó határozat értelmében 11.000 forint felvétetik. XXXVI. Betegápolási költségekre, helybeli illetőségű szegényekért 41.000 forint XXXVII. Gyógyszerekre városi szegényeknek 8000 forint XXXVIII. Lelencek és árvák ápolására 23.400 forint XXXIX. Alapítványokra 15.780 forint XXXX. A szegényházi alap segélyezésére 61.000 forint XXXXI. A Szt. János kórházi alap segélyezésére 11.825 forint XXXXII. Vallásügyi kiadások címén a 4 alrovat alatt felvett összegek elfogadásával 76.020 forint m

egszavaztatik. XXXXIII. Reáltanodákra a 9-ik alrovat alatt tanács által eredetileg felvett 5000 forint m

egszavaztatik, a 10-ik alrovat alatt pedig, tekintettel arra, hogy a felvett 1000 forintból 800 forint a reáliskolai tornaterem felszerelésére javasoltatik, a közgyűlés ezen összeget feltételesen megszavazza azzal, hogy előbb a teremnek jelzett célra alkalmatossága bizottmányilag megvizsgálandó és csupán a bizottmány javaslata alapján lesz az összeg