Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876

6. 1876. március 1-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 81. Jegyzőkönyvhitelesítés - 82. Az aznapra felvett tárgyak elnapolása után a főpolgármester általános jelentése a dunai árvízről, a hivatalok és szakközegek helytállásáról, továbbá előterjesztések a legrászorultabb árvízkárosultak segélyezéséről és a községi vagyonban keletkezett károk mielőbbi kijavításáról

28 fővárosi árvízkárosultak felsegélésére rögtöni kiosztás végett 21.000 forintot méltóztattak küldeni nemcsak, hanem egyszersmind a legnemesebb atyai gondoskodás érzetétől indíttatva, a fedél nélkül maradt lakosok befogadására a kir. várlak helyiségeit legkegyelmesebben átengedni kegyeskedtek. Kötelességének tartja végre felemlíteni elnök úr a kötelesség teljesítését magasan túlhaladó azon buzgalmat, melyet a fővárosi tiszti kar, ennek hivatalnokai és a szakközegek a napokon át tartó veszély nehéz óráiban éjen és napon át páratlan kitartással és önfeláldozással tanúsítottak. Ezek után egész terjedelmében felolvastatott a tanácsnak az árvíz lefolytáról, az ezt megelőző s alatta tett intézkedésekről szóló jelentése; valamint a foganatosítandó intézkedések iránt tett előterjesztése. [Határozat] A közgyűlés a fővárosi tanácsnak az árvíz lefolyásáról szóló jelentését, s a továbbra foganatosítandó intézkedések iránti előterjesztését egyhangú helyesléssel tudomásul veszi, s úgy annak, valamint saját tapasztalatai alapján következő határozatot hozza: a.) Teljes mértékben meghatva azon atyai gondoskodástól, mely szerint Felséges Urunk, legkegyelmesebb Királyunk és Felséges Asszonyunk, legkegyelmesebb Királynénk az árvíz sújtotta szerencsétlenek sorsának enyhítésére miniszterelnök úr 0 Nagyméltósága útján közvetlenül az Árvíz Bizottmány kezéhez oly tetemes összegű adományt legkegyelmesebben nyújtani, egyszersmind magát a királyi lak részeit a szerencsétlenek elhelyezésére legkegyelmesebben átengedni méltóztattak: a főváros közönsége legmélyebben érzett háláját és hódoló köszönetét fejezi ki; a Mindenható áldását kérvén 0 Cs. és Ap. Kir. Felségeikre, felkéri elnöklő főpolgármester urat, miszerint a főváros közönségének abbeli érzelmét polgármester úr, a tanács és fővárosi bizottság tagjaiból alakítandó küldöttség élén miniszterelnök úr 0 Nagyméltósága előtt azon kérelemmel szíveskedjék kifejezni, hogy azt a legmagasabb trón zsámolya előtt, Ő Felségeik legkegyelmesebb személyéhez juttatni szíveskedjék. b.) Valamint elnök úr bejelentéséből, úgy saját tapasztalata alapján egyhangú helyesléssel constatálja a közgyűlés mindazon intézkedéseknek helyességét, melyeket a fővárosi tanács az árvíz meggátlására előzetesen tett, s az emberi hatalommal meg nem akadályozható árvíz pusztításának ideje alatt a főváros polgárainak élete és vagyona megmentése körül tanúsított, s mely intézkedéseknek tulajdonítja a vész közepette is azon eredményt, hogy ami emberileg menthető volt, megmentetett, s mindenek felett ily nagy veszély közepette emberélet nem esett áldozatul. Miért is indíttatva érzi magát a közgyűlés addig is, míg az árvíz lefolytáról szóló részletes jelentés előterjesztetni fog, a fővárosi tanácsnak, tisztviselőknek, hivatalnok- és szakközegeknek ernyedetlen fáradozásaikért teljes mértékű elismerését nyilvánítani, s ezt törvényhatósági jegyzőkönyvében megörökíteni. c.) Hasonló elismerését nyilvánítja a közgyűlés a cs. és kir. katonai hatóságok iránt, ünnepélyesen kijelentvén: miszerint azon nagy szolgálatokért és áldozatkész támogatásért, melyet a cs. és kir. katonai főhadparancsnokság, a térparancsnokság, a katonai mérnöki kar és minden közegei a hatóság intézkedéseinek gyors és fáradhatlan végrehajtásában éjjel és nappal egyiránt tanúsítottak, a legmélyebben érzett háláját és köszönetét nyilvánítja, egy biztos zálogát ismervén fel ezen áldozatkészségben azon alkotmányos köteléknek, mely a közös hadsereget a nemzethez kapcsolja, cselekvényeinek nemessége e kapcsot még jobban erősítendi, és e főváros közönsége sohasem fogja felejteni azon nagy szolgálatnak határtalan becsét, melyet a cs. és kir. katonaság a napokon át tartó nagy veszély nehéz óráiban tanúsított, s ezáltal a főváros közönségét örök hálára kötelezte. Minél fogva a főváros közönsége a cs. és