Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876
3. 1876. január 29-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 48. Jegyzőkönyvhitelesítés - 49. A főpolgármester gyászbeszéde Deák Ferenc elhunyta alkalmából, és indítványa emlékének jegyzőkönyvi megörökítése és bizottság felállitása tb. a gyászszertartásban való fővárosi részvétel intézésére
17 E kötelességérzet indított engem arra, hogy midőn a megrendítő gyászeset bekövetkezett, a tisztelt törvényhatósági bizottságot azonnal egy rendkívüli közgyűlésre összehívjam, oly célból különösen, hogy a módozatok iránt, melyek szerint a főváros a gyászszertartásban részt venni óhajt, határozni méltóztatnék. Én részemről, tekintettel azon körülményre, hogy a törvényhozás mindkét háza a mai napon délelőtt a gyászesetre vonatkozólag már határozott, következő indítványokat bátorkodom előterjeszteni: 1.) Hogy a főváros Deák Ferenc, nagy hazánkfia emlékét megörökítve, a legőszintébb hála érzelmeinek és a veszteség feletti nagy fájdalmának a mai közgyűlési jegyzőkönyvben kifejezést adni méltóztassék. 2.) Hogy az elhunytnak legközelebbi rokonaihoz és nevezetesen ápoló s gyógykörnyezetéhez a törvényhatóság részvétiratot intézzen, melyben egyúttal hálát és köszönetet nyilvánít a nagy hazafinak juttatott önfeláldozó ápolásért. 3.) Hogy az állam által rendezendő gyászszertartásban a főváros törvényhatósága is, mint olyan, részt vegyen, és ezen részvétel további módozatainak, valamint a törvényhatóság részéről teendőknek megállapítása végett, kebeléből egy 12-15 tagú küldöttséget választani méltóztassék, mely küldöttség a törvényhozás részéről már kiküldött országos bizottmánnyal magát azonnal érintkezésbe tegye, és a szükséges teendők iránt a főváros képviseletében a további intézkedéseket foganatosítsa. A beszéd befejeztével elnöklő főpolgármester úr bejelenti, hogy a gyászeset alkalmából mai napon a fővárosi tanács rendkívüli teljes tanácsülést tartván, egy külön előterjesztést tétetni határozott a tekintetes fővárosi bizottság elé. Ezután felolvastatott a tanács következő határozata: „A fővárosi tanács megrendítő fájdalommal veszi tudomásul azon csapást, melyet a Gondviselés a legnagyobb hazafinak magához szólítása által hazánkra mért. Az óriás szellem, kinek nevéhez fél század küzdelme, alkotása és dicsősége fűződött, kinek honszerelme a legridegebb időkben is milliókat lelkesített, elhagyá e hazát, mely lelkének bálványa s melynek ő legnagyobb fia volt! A megdicsőültnek elvesztése feletti fájdalomból fővárosunknak háromszoros osztályrész jutott, mert mi Deák Ferencben nemcsak a legnagyobb hazafit, hanem a belvárosi kerület országos képviselőjét, s a fővárosi bizottságnak legelső tagját is gyászoljuk. Megmérhetlen a fájdalom, mely e háromszoros veszteség folytán támadt űrt betölti, s azért, midőn a fővárosi tanács a nemzet gyászához csatlakozva, a Megdicsőültnek halhatatlan érdemeit századok példányképéül szolgáltatandó emlékezetét, s a nagy veszteség feletti fájdalmát jegyzőkönyvileg megörökíteni határozná: egyszersmind azon javaslattal járul a tekintetes közgyűlés elé, miszerint gyászos érzetét s az átszellemültnek dicső emlékezetét maga részéről is jegyzőkönyvileg megörökítvén, méltózassék egy bizottságot kiküldeni, mely magát a működő országos bizottsággal érintkezésbe téve, a nemzet gyászának az elhunyt jeles emlékéhez méltó megünneplése iránt az egyelőre szükséges intézkedéseket megtehesse. Ezen bizottság elnökéül a tanács főpolgármester urat javasolja felkéretni. [Határozat] Hosszú idő óta izgalomban tartá az egész nemzetet azon gyászos esemény bekövetkezésének előérzete, mely Deák Ferencnek, a haza bölcsének elhunyta által hazánkat érte. És bár ezen előérzet előkészítheté vala szíveinket a gyász súlyának elviselésére, mégis ma, midőn a régen fenyegetett csapás reánk méretett, oly nagynak kell látnunk veszteségünket