Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875
5.2 1875. évi március hó 9-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 199. Jegyzőkönyvhitelesítés - 198. Budapest főváros 1875. évi költségvetése
64 VII. " 9.650 forint VIII." 15.000 forint IX. " 440.700 forint X. " 155.222 forint XI. " 12.227 forint XII. főrovat 28.568 forint XIII. " 6.000 forint XIV. " 4.000 forint XV. " 66.000 forint XVI. " 265.330 forint - ban változatlanul állapíttatik meg. Megjegye ztetik itt, hogy a XII. főrovattól kezdve a címekben előforduló ezen kifejezés: "jövedelem", - 's mely kifejezés a költségvetés nagy részén célszerűtlenül használtatik, jövőben mellőzendő, 's helyette "bevétel" kifejezés használandó. Kiss Péter fő városi bizottsági tag úr által a költségvetés XVI. főrovatának tételeire vonatkozólag benyújtott írásbeli észrevételeire nézve kijelenti a közgyűlés, miszerint tekintettel arra, hogy a vízvezeték kiterjesztése iránti tárgyalás ez idő szerint folyamatban van, észrevételeinek ez alkalommal érdemleges tárágyalásába nem bocsátkozik, hanem az érintett ügynek előterjesztésekor kapcsolatban fogja azt tárgyalni, miért is ezen észrevétel annak idején, a vízvezeték kiterjesztése ügyében adandó javaslattal kapcsolatban leendő előterjesztés végett a tanácsnak kiadatik. XVII. főrovat 1., 2., alrovatainak összegei változatlanul hagyatnak; a 3., alrovat alatt 80,000 forinttal felvett italmérési regale díjak, - tekintettel egyrészt a III. főrovat 1., alrovatánál tett, 's ugyanott indokolt leszállításra, 's mely körülménynél fogva az italmérési regale-díjak bevételének alapjául az eddig fennállott tarifa szolgál; ily körülmények közt ezen alrovat 50.500 forinttal feljebb emeltetvén 130,500 forintban állapíttatik meg; - a 4., 5., 6., alrovatok változatlanul hagyatván, ezen főrovatnak összege 186.732 forint lesz. XVIII. fő rovat alrovatai változatlanul hagyatván, annak összege 77.319 forintban elfogadtatik. - Minthogy pedig ezen főrovat alrovatainak tárgyalása folyamában erről szerzett a közgyűlés magának tudomást, miszerint ezen bevételeknek egy része a város tulajdonát képező értékpapírok és actív tőkék kamataiból folyik a házipénztárba, mely állapot további fenntartása azon körülménnyel szemben, hogy a város saját beruházásai