Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

24.3 1875. évik november hó 19-én folytatólag tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 838. A Fővárosi Népkonyhák Központi Igazgatósága a népkonyha alap kamatai iránt - 839. A Tanügyi Bizottmány, az iskolatanács és a fővárosi tanács előterjesztése a népiskolai szervezés és tanítói fizetések rendezése tb.

336 31. § Igazgató tanító rendszerint csak 8 önálló osztállyal (tanteremmel) bíró elemi népiskolához választandó, és egy igazgató alatt 16 osztálynál több rendszerint nem egyesítendő. 32. § Nyolcnál kevesebb osztállyal bíró iskola igazgatásával egyes osztálytanító bízandó m

eg "vezető tanító" címmel, ki azonban az osztálytanítók létszámában megmarad. A vezető tanítóságra való megbízás ideiglenes jelleggel bír, s a fővárosi tanács által visszavonható. 33. § A vezető tanítók, ha az igazgatásukra bízott iskola 2 tanteremnél többel nem bír évi 50 forint, ha ennél többet bír évi 100 forint jutalomban, s mindenkor a beíratási díjak felében részesíttetnek. 34. § A fő

városi vámon kívül fekvő iskoláknál működő tanítók kivétel nélkül 100 forint évi kültelki pótlékot nyernek, mely a nyugdíjazásnál számításon kívül hagyatik. Sem a vezető tanító jutalma, sem a kültelki pótlék az 5-5 éves pótlékba be nem számíttatik. 35. § Kültelki iskolák egyelőre az istenhegyi, lipótmezei, külső váci úti, herminamezei, rákosfalvai, kőbányaligeti, óhegyi, és gyömrői úti elemi népiskolák. A kültelki iskolák meghatározása jövőre nézve a közgyűlésnek tartatik fenn. 36. § A József fiárvaház igazgató tanítója addig, míg ezzel elemi népiskola igazgatása leend összekötve, az elemi népiskolai igazgató tanítók létszámába soroztatik, és azokkal minden tekintetben egyenlősíttetik. Fizetése 1000 forintban állapíttatik meg, melyből 900 forint, mint eddig is, az intézet alapja, a 100 forint többletet, valamint az 5-5 évi korpótlékot a községi alap viselendi. A természetben bírt lakás, és az árvaintézet gazdasági ügyeinek vezetéséért az árvaházi alapból nyert 120 forint személyes pótléka érintetlenül hagyatván. A következő IV. fejezet III., az V. fejezet IV., s a VI-ik V. új számozást nyervén, a III. fejezet első szakaszait képezik az ide átvett 14., 16., 17., 18. és 19. §§ következő szövegezéssel: 1 §. Osztálytanítókká a fővárosi községi el. népiskoláinál nyilvános pályázat mellett csak oly okleveles tanítók választhatók, kik a tanítás terén nyilvános iskoláknál folytonosan töltött legalább 3 évi sikeres gyakorlatot kimutatnak, és a budapesti iskolatanács elemi szakbizottsága előtt tartandó pályázati próbaelőadáson és próbadolgozaton teljes sikerrel felelnek meg. Ezek egy évi próbaidő

re osztálytanítókul ideiglenesen választatnak meg, melynek lefolyta után a 18. § alapján végleg megerősíttetnek. 2. §. Az előbbi §-ban körülírt minősítéssel bíró pályázók hiányában az osztálytanítói állásra ideiglenesen tanképesítő bizonyítvánnyal bíró oly végzett képezdei növendékek is választhatók meg, kik az iskolatanács elemi szakbizottmánya előtt a pályázati próbaelőadáson, és próbadolgozaton teljes sikerrel megfeleltek. Ezek a 17. § alapján 3 évi próbaidőt tartoznak kitölteni, s köztül a főváros által már alkalmazott női kézimunka tanítónők egyenlő képesség esetén elsőbbségben részesítendők. 3. §. A próbaidő alatt az ideiglenes osztálytanító működése az illető iskolaszék és a budapesti iskolatanács elemi szakbizottságának különös felügyelete tárgyát képezi, amennyiben külön kiküldendő szakértő vizsgáló fogja az osztályabeli tanulók előmenetelét vizsgálni, és az illető tanító vagy tanítónő által az év folyamában teljesítet tanítási működés sikerét constatálni. Ez iránt részletes szabályt a budapesti iskolatanács fogván kidolgozni. 4. § A próbaidőn belül az ideiglenes osztálytanító, ha alkalmasnak nem találtatik, bármikor elmozdítható; annak sikeres letelte után a 18 § alapján véglegesen megerősíttetik.