Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

19.2 1875. évi szeptember hó 10-én folytatólag tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 673. Duna balparti közlegelői javadalom bérbe adása - 674. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány előterjesztése az italmérési jog szabályozása tb.

277 673. Duna balparti közlegelői javadalom bérbe adása [333/a.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. é. 31.311. sz. előterjesztése a Duna balparti közlegelői javadalom bérbe adása iránt. [Határozat] A közgyűlés figyelembe véve a tanács indokolt előterjesztését szavazattöbbséggel elhatározza, hogy a közlegelői, s marhahajtási díj és lóvásári álláspénz javadalmat 1875. évi november 1-től kezdve három évre Eigel Nándor jelenlegi haszonbérlőnek évi 22.420 forint, azaz Huszonkétezer négyszázhúsz forint bérfizetés mellett adatik bérbe, miről a tanács a további intézkedések megtétele végett tárgy visszaszármaztatásával értesíttetik. 674. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány előterjesztése az italmérési jog szabályoz

ása tb. [334.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott a Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány f. é. 29.605. sz. előterjesztése a főváros tulajdonát képező italmérési jog hasznosítása iránt. [Határozat] A Pénzügyi és Gazdasági Bizottmánynak s albizottmányának a tanács által előterjesztett javaslatait a közgyűlés részletes tárgyalás alá vévén, általánosságban a Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány és a tanács javaslatát helyesnek és a főváros italmérési jogának célszerű kezelése és hasznosítása tekintetében elfogadhatónak nyilvánítja s különösen kijelenti, miszerint a m. k. belügyminiszter úr által ajánlott azon kisebb városok példáját, melyekben a regale jog a kimérés alá került ital akója után megszabott illeték szedetik és ezen illeték beszedése bérlet útján kezeltetik, sőt, egy-két városban, mint Eperjesen vagy Pécs városában a pálinka mérést saját maga kívánsága szerint a bérlő gyakorolhatja, a főváros nem követheti, mert egyrészről az akónkénti díjszedés részben a nagyméltóságú belügyminiszter úr rendeletével ellenkezik, másrészről az akónkénti illeték szedésének bérlet útjáni kezelése a helybeli üzlettulajdonosok rendkívül terhes zaklattatását vonná maga után. A bérleti rendszer a fő

városi viszonyoknál fogva itt nagy visszahatást, elégületlenséget idézne elő s miként általában tapasztalható, sok az illeték, [és] szedésénél a bérlő zaklatásaitól a közönséget teljesen megóvni lehetetlen, azért kénytelen volt a főváros már a vásárjavadalmi illetékeknél is a bérleti kezelést a lehető legszűkebb térre szorítani most tehát annál kevésbé térhet vissza e rendszerhez, mert kétségtelen, hogy ez még az italok drágaságát is növelé. Ezeknél fogva elfogadva a bizottmányok indokolt vélem

ényét kijelenti a közgyűlés, miszerint a bérleti rendszert a fővárosi regale jog kezelése és értékesítése tekintetében célszerűnek nem tartja s azt teljesen elejti. Miként értékesítse tehát a fő

város italméréséi jogát, a fennforgó előzmények után a közgyűlés erre nézve a Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány javaslatát fogadja el, mely leginkább a célnak s ezen általános kötelező teher igazságos alkalmazásának is megfelel, minél fogva a regale illetéket következőképp állapítja meg, nevezetesen a bor- és sörmérés után I. osztály [esetében] évi 100 forint, II. osztály [esetében] évi 60 forint, és a III. osztály [esetében] évi 30 forint, pálinkamérési üzletek után évi 100 forint, s a házi pálinkamérések és ehhez tartozó üzletek után évi 15 forintban. A regale jog gyakorlata és az illeték kivetése, beszedése, s általában kezelés tekintetében elfogadja a közgyűlés az előterjesztett szabályzati javaslatot, és azt egy példányban a jegyzőkönyvhöz csatoltatni, s egy példányban a tárgyalási iratokkal a magas m. k. Belügyminisztériumhoz felterjesztetni határozza, megjegyeztetvén, miszerint az ezen szabályzattal kapcsolatosan előadott kérvényét a vendéglősök, szállodások, bor- és sörmérők