Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

113 1872. évében pótszükségletekre (légszesz és vízvezeték, festés) 25.000 forint 1873. évben díszítés s befejezésére 35.000 forint 1874. évben bútorozásra 20.900 forint 1874. " csillárokra 12.000 forint _____________________ Mindössze 840.040 forint Összes tényleges költség 834.750 forint _____________________ Megtakarítás tehát 5290 forint azonban a levéltári helyiségek, könyvnyomda és egyéb hivatalok elhelyezése folytán a kész épületb

en tett átalakítások költsége már az épületek fenntartási alapját terhelvén, az építési költségből leszámítandó, - ez legkisebb számítással tesz 3600 forint _____________________ A megtakarítás körülbelül 9000 forintra rúg kerek számban - miért is a tényleges költség csakis 831.150 forintra vehető; mely összegből, miután 567 "° terület építtetett be, - egy öl beépített területre 1465 forint 86 krajcár esik. A napi sajtó közlönyeinek s a közéletben egyeseknek nem ritkán élénkebb hangon tett megjegyzései után ítélve – a jelen előterjesztés tárgyát képező épület a közönség jelentékeny részének rokonszenvét nem bírja – s az ellene fölhozott észrevételek főleg 3 irányban nyilvánulnak s jelesül a hely célszerűtlen megválasztása, az építkezés lassúsága és a kiállítás drága és állítólag pazar volta miatt. Legyen szabad ez alkalommal s e helyütt m

indhárom irányban tett észrevételekre visszatérnünk. Ami a helynek célszerűtlen választását illeti, utalnunk kell a jelen elő

adás kezdetén a tényleges építkezés foganatba vétele előtti időről elmondottakra. Világosan kitűnik ebből hogy a hely nem egy fővárosi városház építésére szemeltetett ki, hanem egy, a törvényszéki és rendőri hivatalok börtönök és stb. befogadására szolgálandó épület emelésére – s miután már készen voltak a tervek, de különben is nagy szükség volt a közigazgatási hivatalos helyiségek tekintetében – s az e téren már igen nyomasztó hiány pótlása végett okvetlenül kellett volna magánházak bérbe vételéről gondoskodni, ami főleg az akkori felette magas házbérek mellett nem csak rendkívüli terhet rótt volna a házipénztárra, de tapasztalat szerint