Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

107 eltávolítása és helyébe egy új díszes épületnek igen óhajtott építése valósuljon: a közgyűlés 1868. évi mártius 23-án 10380. sz. a. kelt határozatában a bizottmány javaslatát elejtette – az építkezés függőben tartása iránt kelt határozatát hatályon kívül helyezte – a Sörházkaszárnya és a szomszédos ház felépítését ismét elrendelte, és a tervekre a pályázatnak új határidővel leendő kiírását elhatározta. A pályázati idő 1868. évi április 24-ikén lejárván, két építész nyújtott be pályaművet: Skalnicky Antal egy tervezetet, Steindl Imre pedig két tervezetet adott be három homlokzattal. A bírálatra fölkért Szumrák Pál főmérnök s Ybl Miklós és Diescher József szakértők véleménye szerint a tervezők a programban megkívánt helyiségek tekintetében a feladatot általában megoldották s bár mindhárom tervnek voltak hiányai, de egyiké a másika fölött némi előnyökkel is bírt. Az első 600 forintos jutalom Skalnicky Antalnak, a második 300 forintos jutalom pedig Steindl Imrének lőn javasolva. De a rendelkezésre álló telek szűk volta miatt a törvényszék mindkét osztályának célszerű elhelyezése nem volt kivihető, minélfogva a közgyűlés 1868. november 16-án 3144. sz. a. határozatával kimondá, hogy a kijelölt telken csak a fenyítő törvényszék és rendőri (főkapitányi, belvárosi alkapitányi), cseléd és népszámlálási) hivatalok számára szükséges helyiségeket szolgáltatandó épület építtessék s a polgári törvényszék a városházán ez által megürülendő helyiségekben helyeztessék el, egyúttal az újabb épület tervei és költségvetésének az újabb program alapján leendő elkészítésére Steindl Imre és Skalnicky Antal építészek szólíttassanak föl, oly megjegyzéssel, hogy az építés művezetése arra fog bízatni, akinek terve jobb s a kivitelre elfogadva lesz. A beérkezendő tervek megbírálására pedig 1868. november 4-én 36.768. sz. a. kelt közgyűlési határozattal Szumrák Pál főmérnök, Reitter Ferenc m. kir. miniszteri osztálytanácsos és Diescher József építész küldettek ki. A kiküldött bizottmány 1868. december 20-án már Gamperl Alajos h. főpolgármester elnöklete alatt megállapítá a programot, kimondá azt, hogy ezen a fenyítőtörvényszék és a rendőri hivatalok elhelyezése céljából foganatosítandó építkezés szolid ugyan, de egyszerű, minden felesleg dísznélküli legyen; s a gazdasági és takarékossági szempont mindenben szem előtt tartassék. A kitűzött határidő lejártáig azonban csak Steindl Imre mutatott be tervet és költségvetést Skalniczky Antal kijelenté, hogy rendkívüli elfoglaltsága miatt nem felelhet meg a megtisztelő megbízatásnak. Steindl Imre kétrendbeli, részletesen kidolgozott tervet és előirányzatot mutatván be 3 homlokzattal – a kiküldött szakértők azt találták, hogy tervező az építési programot helyesen és célszerűen oldotta meg – hogy a homlokzatok nagy szorgalommal, és művészi szakismerettel vannak kidolgozva, s e tervezetek általában, de különösen a II-ik számú a kivitelre ajánlhatók; minélfogva a közgyűlés 1869. évi június 9-én 15385. szám alatt kelt határozatával kimondá, hogy az építkezést Steindl Imre II-dik számú tervezete szerint foganatba véteti – vezetését a tervezőre ruházza, részére az új építési rendszabályok 18. §-sa 3-ik pontjában előírt jutalmazást biztosítja – s egyúttal az építési vállalkozásra az árlejtést haladék nélkül kiíratni rendelte. Tervező építész azonban nem költségvetést, hanem csak méretbeli előirányzatot adván, a tanács a Mérnöki Hivatalt utasítá, hogy az előirányzatban az egység árakat iktassa be, s állapítsa meg a főösszeget, amennyibe az épület kerülend. A Mérnöki Hivatal által elkészített költségvetés szerint az építkezésre a kútmesteri, vízvezetéki, légszeszvilágítási, szobafestői munkákon és az ablakredőnyök beszerzésén kívül, összesen 518.680 forint volt szükséges; de mielőtt az árlejtés kiíratott volna: a