Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

33.1 1874. december 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [858.] 864. A cselédbejelentési hivatalnak a kormány részére leendő átadása tb. - [859.] 870. Az árvaszéki eljárási szabályzat belügyminiszteri megerősítése

327 jóváhagyni, ily esetben a fenntartások és feltételek iránt az önjogú személyek is meghallgatandók, és ezeknek a fenntartások vagy feltételekhez való hozzájárulásuk az osztály vagy osztály egyezség jóváhagyását tárgyazó záradékban kitüntetendő'. 4. A 32. § negyedik kikezdésének első fele következő módosítást nyer: 'A beadványban előforduló, s a hatóság iránt tartozó tiszteletet sértő kifejezések használata a rosszallás, esetleg megdorgálás kimondásával megtorlandó'. Az eljárási szabályzat 58. §-ának oly értelemben kívánt módosítását azonban, hogy a tiszti ügyészség az árvaszék minden ülésére meghívandó, s megjelenni tartozik, a közgyűlés elfogadhatónak nem tartja, mert: a.) Az elfogadott és felsőbb jóváhagyással ellátott szervezési szabályzat 8. §-a a tiszti ügyészségének az árvaszéki ülésekben leendő részvétele tekintetében nem obligatív, hanem csak permissiv intézkedést tartalmazván, figyelemmel arra, hogy az eljárási szabályzat megalkotásának kiindulási pontjául éppen a szervezési szabályzatban meghatározott alapelvek szolgáltak; e kérdés immár végképp megoldottnak lévén tekintendő, az eljárási szabályzatot a szervezési szabály felforgatása nélkül ily értelemben módosítani most már egyátalán nem lehet. b.) Az árvaszéki ülésekben való kötelező részvétel folytán vagy külön gyámügyészség felállításának szüksége merülne fel, vagy pedig a meglevő személyzeti létszám mellett a tiszti ügyészség sok és fontos teendőktől vonatnék el, mi által a törvényhatóság érdekei kiszámíthatlan kárt szenvedhetnének. c.) De az árvaszék eljárásának ellenőrzése, s a gyámoltak és gondnokoltak érdekeinek megóvása céljából szüksége sem forog fenn annak, hogy a tiszti ügyészség az árvaszéki ülésekben való részvételre köteleztessék. Mert az eljárási szabályzat 58. §-a értelmében jogügyletek kötésénél a tiszti ügyészség mindenkor meghallgatandó, az 59. § értelmében pedig jogügyletek és peres kérdésekben, valamint minden oly ügyekben kelt határozat, melyben előzetesen közrejárt, a tiszti ügyészséggel írásban közlendő lévén, s különben is az árvaszék üléseiben bármikor részt vehetvén, az által a tiszti ügyészségnek a netán szükségesnek látszó fellebbezés közbevetésére elég mód és alkalom nyújtatik. E tekintetben tehát minden aggály eloszlatottnak tekintendő. Jogi kérdést nem tartalmazó ügyek elintézésénél pedig a tiszti ügyészség jelenléte csakis egy tanácskozó szavazati joggal bíró tag értékével látszanék bírni, s így e körülmény egymagában távolról sem indokolhatja a köteles jelenlét kimondása esetén szükségessé válandó külön gyámügyészség költséges felállítását. Az eljárási szabályzat végleges megállapítása után, tekintve, hogy a polgármesternek a közgyűléshez mai napon lett bejelentése szerint az árvaszék elnöke már kirendeltetett, s az ülnökök még e mai közgyűlésben megválasztatni fognak, úgyszintén az első ügyosztály vezetőjének bejelentése szerint az árvaszéki ügyviteli szabály is elkészült. A külön árvaszék működésének megkezdését mi sem gátolván, az 1875. évi január hó l-jétől fogva életbeléptettetni határoztatik; s egyúttal utasíttatik a tanács, miszerint az árvaszékre vonatkozó szervezési, eljárási és ügyviteli szabályokat együttesen kinyomatván, azoknak az illető hatóságok, s a tiszti személyzet közt leendő kiosztása, s az iránt intézkedjék, hogy annak megszerzése az érdeklett közönség részére is lehetővé tétessék. Miről a tanács a tárgyirat közlésével, belügyminiszter úr ő nagyméltósága pedig feliratilag értesítendő.