Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

30.3 1874. december 4-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [799.] 810. A Városmajor-beli vendéglő haszonbérbe adása - [800.] 800. Szabályrendelet a fővárosi házipénztár pénzkészletének hasznosítása tb.

305 [799.] 810. A Városmajor-beli vendéglő haszonbérbe adása [363/a.][Előterjesztés] Felvétetett a mai napon f. évi 803. kgy. számú tárggyal kapcsolatosan Szlancsek Sándor bérleti ajánlata a Városmajor-beli vendéglő bérbevétele iránt. [Határozat] A f. évi 803. kgy. sz. alatt elintézést nyervén, levéltárba teendő. [800.] 800. Szabályrendelet a fővárosi házipénztár pénzkészletének hasznosítása tb. 800. [363/a.][Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. évi 3824. számú előterjesztése a fővárosi házipénztár pénzkészletének hasznosítása iránti szabályrendelet érdemében. [Határozat] A közgyűlés a fővárosi készpénzek hasznosítása körüli eljárás tekintetében az 1872. 36. t. c. 102. §-a, továbbá a szervezési szabályrendelet V. rész 22. § 2. pontjának megfelelőleg elkészített jelen szabályrendeletet tárgyalás alá vévén, azt, tekintettel arra, hogy a tanács a főváros közvagyonának, különösen pedig a fővárosi pénztáraknak szabályszerű és helyes kezelésére nézve már törvénynél fogva felelősséggel tartozván, ezen általános felelőséget a tanács pusztán ezen szabályrendelet pontozatainak egyszerű betartására nem szoríthatja, ez oknál fogva az 1. §-ra vonatkozólag a pénzügyi bizottmány helyesebb szövegezése szerinti módosítással, a 2 §-ra vonatkozólag pedig az egyes intézeteknél kivetett alaptőke szám szerinti meghatározásának mellőzésével, elfogadja. Ehhez képest a szabályrendelet következőleg állapíttatik meg. 1.) A fővárosi pénztárak készpénzeinek hasznosításáról és elhelyezéséről a tanács saját hatáskörében gondoskodik és ezért felelős. 2.) A jelzálog melletti kikölcsönzésre nem alkalmas fővárosi készpénzek gyümölcsözés végett csak oly helybeli pénzintézeteknél helyezhetők el, melyeknek már befizetett alaptőkéje az elhelyezendő készpénzre nézve kellő fedezetet nyújt, továbbá melyek főleg takarék- és leszámítolási üzlettel foglakoznak, s végül legalábbis már két üzleti évet átéltek, és ezekről rendes üzleti mérleget közzétettek. 3. ) Ezen kellékek mellett is azonban azon pénzintézetek, melyek működési körükbe rendszerint különféle üzleti vagy nyerészkedésre számított vállalkozásokat is bele vonnak; vagy melyeknek üzleti mérlege két egymásutáni évben oly veszteséget mutat fel, mely által az intézet alaptőkéje megtámadtatott, a városi készpénzek elhelyezésénél feltétlenül mellőzendők. 4.) Egy intézetbe sem helyezhető nagyobb összeg, mint amennyit az intézet már létező alapés tartaléktőkéjének egyharmad része kitesz. 5.) A tanács minden év január és július havának II. felében a fővárosi pénzintézetek mérlegei és üzleti kimutatásainak, nemkülönben a hivatalos tőzsdelap figyelembe vételével megállapítja azon intézetek lajstromát, melyeknél a fővárosi készpénzek a következő 6 hó alatt ezen szabályzat értelmében elhelyezhetők. 6.) Ha azonban a tanács időközben azt észlelné, vagy bármiképp tudomására esnék, hogy valamely intézetnél az elhelyezett városi pénz veszélyeztetve mutatkozik, ez esetben köteles minden lehető intézkedést megtenni arra nézve, hogy ily intézetből a letett pénzek lehetőleg leghamarább visszafolyjanak. Ily esetben tehát a tanács az eszközölt felmondáshoz szigorúan ragaszkodni tartozik. 7.) A tanács a számvevőség útján minden hó elején közli a pénzügyi bizottmánnyal az elhelyezett pénzek kimutatását. A pénzügyi bizottmány pedig e kimutatást minden észrevétel