Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873
2.2 1873. november 5-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [15.] 15. A főváros szervezetéről és a fővárosi törvény országgyűlési tárgyalásáról megjelent művek példányainak kiosztása a közgyűlési tagok között - [16.] 24. Az I. alpolgármester választása: jelölés és szavazás{7., 10., 17., 20.}
26 felkarolva, egyesített erővel fog előrehaladni, mint az ország szíve, a hazafiúi erények mintaképe, mint a közművelődés és nemzeti jólét gyúpontja, a haza hű tükre leend. 63 Éljen Magyarország ifjú fővárosa és a nagyra és nemesre törekvő Budapest. Mely ünnepélyesség után a közgyűlés napirendre tér át. [15.] 15. 64 A főváros szervezetéről és a fővárosi törvény országgyűlési tárgyalásáról megjelent művek példányainak kiosztása a közgyűlési tagok között [28/a.] [Előterjesztés] Ráth Károly főpolgármester úr bejelenti, hogy [a] Budapest főváros szervezetét tartalmazó könyv a sajtó alól kikerült; jelenti továbbá, hogy Légrády Károly budapesti bizottsági tag úr azon munkálatnak, mely a fővárosi törvény országgyűlési tárgyalását tárgyazza, 400 kötetét a bizottsági tagok részére leendő kiosztás végett ajándékképp nála letette; egyszersmind tudatja, miszerint intézkedés tétetett az iránt, hogy ezen minden bizottsági tagra nézve felette szükséges kétrendbeli mű a legközelebbi ülések folyamába kiosztassék. 65 [Határozat] A közgyűlés Légrády Károly úr ajándékát köszönettel fogadja s erről őt jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetni rendeli; az elnök úr által tett intézkedést pedig helyesléssel tudomásul veszi. [16.] 24. Az I. alpolgármester választása: jelölés és szavazás{7., 10., 17., 20.} [29.] [Előterjesztés] Elnöklő főpolgármester úr előadja, hogy a mai közgyűlés tárgyát az első alpolgármester megválasztása képezvén, a kijelölő bizottságnak ezen állomásra lett kijelölését következő sorrendben hirdeti ki: 66 1. helyre Kada Mihály, 2. helyre Gerlóczy Károly, 3. helyre Békey Imre. 63 A főváros állami támogatása a városegyesítés körüli időszakban törvényhozási úton és közvetett módon, házadó-, valamint egyéb illetékmentesítések révén történt (pl.: 1870:X. t. c., XXII. t. c., 1871:XLII., 1875:IV. t. c., 1879:XLII. t. c., 1881:XXXVI. t. c., 1882:VIII. t. c.). Az egyesítési törvény rendelkezései alapján (3., 82., 134. §§.) a főváros külön szervezési szabályrendeletben határozhatta meg a közgyűlés ügyrendjére; az állandó szak- és különbizottmányok szervezetére; a választó- és közigazgatási kerületekre; a fővárosi közegek, tisztviselők, a szak-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet szolgálati viszonyaira, hatáskörére és látszámára; valamint az alkalmazottak fizetési táblázatára vonatkozó rendelkezéseket. A szabályrendeletet a küldöttség albizottsági javaslatai alapján az 1873. március 20., április 7-8., május 29., július 3., szeptember 4., 18., 28. és október 9-ei, a három város képviselőiből alakult közös közgyűlések fogadták el, a belügyminiszter pedig december 20-án, 52.967/1873. sz. alatt hagyta jóvá. A közös közgyűlés jegyzőkönyvei (IV. 1401.) teljes terjedelmükben megtalálhatók: Gárdonyi, 1913.; a szervezési szabályrendelet: Toldy, 4.; egyéb szervezéssel kapcsolatos iratok: IV. 1304., IV. 1303. f. XI/65/1868. lvt. sz. 64 A közgyűlési pontok számsorrendje innentől kezdve rendszertelen! 65 A két mű: Szervezet, 1873., valamint: Törvény, 1872. 66 A Szervezési szabályrendelet (13. §.) hatáskör tekintetében nem különböztette meg a két alpolgármestert: mindketten a tanács tagjai voltak, helyettesítették a polgármestert, felügyelték az alájuk beosztott ügyosztályok munkáját, továbbá a hatósági pénztárak kezelését, figyelmeztették a netáni szabálytalanságokra és visszaélésekre a polgármestert, ill. a tanácsot, ellenőrizték a város vagyoni állapotát, a vagyonkezelést, figyelemmel kísérték a közvetlen felügyeletre vagy kezelésre hivatott hivatalnokok munkáját. Az alpolgármesterek egyike volt rendszerint a „nagyobb fontosságú” állandó szak-, ill. különbizottmányok elnöke is.
