Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

1.1 1873. október 25-én tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - [1.] 1. A megválasztott törvényhatósági bizottság megalakulása, főpolgármesterválasztás{2., 6., 43.}

6

Ennek folytán Simkovics Mihály helyébe Fenyvessy Adolf, Simkovics János helyébe Diviatzky János és Krausz Lajos helyébe Mudrony Pál sorban következő póttagok léptek. A rendes bizottsági tagok és póttagok közül tehát igazoltattak a budai I. kerületben 25 rendes és 6 póttag. A budai II. kerületben 21 rendes, de 5 helyett csak 4 tag, mert az 5. póttag Schmidt László választónak nem levén beírva, választható sem volt s neve kitörültetett. A budai III. kerületben 20 rendes és 5 póttag; a pesti IV. kerületben 28 rendes és 7 póttag; a pesti V. kerületben 22 rendes és 6 póttag; a pesti VI. kerületben 20 rendes és 5 póttag; a pesti VII. kerü

letben 20 rendes és 5 póttag; a pesti VIII. kerületben a törvényes 24 szám helyett igazoltatott 20 rendes és 5 póttag, végre a pesti IX. kerületben 20 rendes és 5 póttag. Az értékképviselők – rendes bizottsági tagok közül a törvényes 200 számból 199; a póttagokból 48. Igazolva vannak tehát a rendes bizottsági tagok közül, rendes tagoknak összesen 196; póttagoknak 46. A fő

városi bizottság mindkét feléből tehát igazolva van összesen 395 rendes és 94 póttag. Jelen névjegyzék kihirdetés végett elnök és jegyző által aláírottan Havas Ignác budapesti miniszteri biztos úr ő nagyságához felterjesztendő. Kelt Budapesten az igazoló választmány 1873. évi október 22-én tartott teljes üléséből. Várady Károly s. k., a budapesti igazoló választmány elnöke. Barth László s. k. igazoló választmányi jegyző. Ezen felolvasás után Havas Ignác budapesti miniszteri biztos úr a legnagyobb ünnepélyességgel következő megnyitó beszédet tartotta: Tisztelt fővárosi törvényhatósági bizottság! Nekem jutott azon szerencse, hogy a felolvasott igazolt névsor alapján e testület, mint Budapest fővárosának képviseletét véglegesen s valóságosan megalakultnak nyilvánítsam, s ez által inauguráljam azon százezrek által óhajtva várt pillanatot, midőn a három testvérváros a haza nagy fővárosává tettleg egyesült és Budapest nevét vette fel. Ez ünnepélyes alkalommal kötelességemnek tartom, hogy megemlékezzem a volt három városi hatóságról is, mely buzgóságának, ügyszeretetének folytonos jeleit adta a szervezés nehéz ideje alatt. Félrevonult minden mellékes tekintet, s mindenki előtt csak az egyesítendő főváros nagy eszméje lebegett. Csakis így vált lehetségessé, hogy a nehéz munka dacára az azt még súlyosító kedvezőtlen körülményeknek, aránylag oly rövid idő alatt végbevitethetett. Midőn tehát üdvözlöm az új főváros bizottságát, még egyszer kell köszönetemet tolmácsolnom a három volt városi hatóság erélyének, s tiszta lélekből kívánom, hogy ez erély és ügyszeretet az új képviselő testületben is találja folytatását, s hogy a nagy építmény, melynek a volt hatóságok alapját lerakták, dicsően a haza büszkeségére s mindnyájunk örömére befejeztessék. Az általános helyeslés és szű

nni nem akaró éljenzések után elnöklő miniszteri biztos úr előadja, hogy az ekképp megalakult fővárosi törvényhatóság mai közgyűlésének napirendre jött tárgyát az 1872. évi XXXVI t. c. 68. és 137. §§-ai értelmében

22 a 21 Ld. a 6/1873. sz. pontot! 22 ETV 68. §.: „A főváros élén a főpolgármester áll, ki a király által a belügyminister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választatik.” 137. §.: „Mihelyt a választás valamennyi kerületben végbement, és a megválasztott bizottsági tagok mindegyik felének háromnegyed része igazolva van, a belügyministeri biztos közgyűlést hirdet, és azon a fővárosi törvényhatóságot alakultnak jeleneti ki.”