Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

2.4 1873. november 7-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [21.] 20. Gerlóczy Károly első alpolgármester beiktatási beszéde{7., 10., 17., 24.}

30

összes tényezői, nevezetesen a főpolgármester, polgármester és az összes tisztikar között úgy egymás, – mint a bizottság irányában a teljes egyetértés ápoltassék s fenntartassék. Teljesen átérzem a törvényhozásnak azon magasztos szándékát, mely a fővárosoknak egyesítése által szeretett hazánknak nemcsak egy hatalmas központot, hanem egyúttal a magyar nemzeti érdekeket is méltóan képviselő fővárost óhajtott teremteni, lelkesült buzgalommal fogok azért minden alkalmat megragadni, hogy drága kincsünk az édesen hangzó magyar nyelv az őt megillető polcon virágzásra emelkedjék, hogy a törvénynek e részbeni rendelete ne csak egyszerűen hajtassék végre, hanem tapintatos eréllyel mielőbb eléressék az, hogy Budapest Magyarországnak szívben-lélekben, – de egyúttal nyelvben is valódi magyar fővárosa legyen.

72

Az alpolgármesterek kiváló feladata a fővárosi közigazgatás egyik legfontosabb tényezőjét, a város pénzügyeit és vagyoni kezelését folytonos gondoskodás tárgyává tenni. A jelenlegi időviszonyok kétszeresen intenek arra, hogy a főváros háztartása a józan gazdálkodás elvei szerint rendeztessék be. Tudjuk, hogy az elmúlt évek pillanatnyi kedvező jelenségei vérmes reményeket költöttek fel és nem egy esetben talán a szükségesen túl menő kiadásokra ragadtak el; de tudjuk azt is, hogy most, midőn a remények már tetemesen lehangolvák, sokakban – habár nem egészen alaptalan, de nézetem szerint eléggé mégsem indokolt – aggasztó érzelmek fejlődtek ki, melyek igen könnyen a másik szélsőségre, a túlszigorú gazdálkodásra vezethetnének. Én e részben a középúton állok; mert érzem, hogy fővárosunk belterjes ereje oly nagy, hogy annak okszerű felhasználása mellett saját körünkben pénzügyi válságtól tartani nem kell; – gondoskodjunk tehát arról, hogy háztartásunkban az egyensúly meg ne zavartassék; óvakodjunk a meddő kiadások szaporításától és törekedjünk a hasznos beruházásokat, habár hitelműveletek útján is, minél nagyobb mértékben folytatni, és akkor hiszem, hogy a főváros javára csak hasznost cselekedtünk és a jövőben dúsan kamatozó tőkét helyeztünk el.

73 Különös nyomatékkal kell hangsúlyoznom azon nagyszerű feladatot, mely a főváros közegészségügyi viszonyainak javítása érdekében a törvényhatóság minden egyes tagjának erélyes és buzgó közreműködését veendi igénybe, a községi önkormányzat e kiváló ágára, beleértve annak alaptényezőjét, a köztisztaságot, csatornázást, a vízvezetéki és építkezési ügyeket nagy figyelmet kívánok fordítani, és azt hiszem, hogy e téren, habár megfeszített áldozattal is, – sem költséget, sem fáradságot nem lehet, nem szabad kímélni, főleg ha visszapillantunk csak az alig múlt időkre, amidőn szomorúan tapasztaltuk, hogy a főváros lakossága a járványoknak egész láncolata által pusztíttatott, de amidőn egyúttal arról is meggyőződtünk, hogy az erélyes óvintézkedések a bajt tetemesen enyhíteni képesek. Nem csekélyebb fontosságot tulajdonítok az előbbinél a köznevelés ügyének. Itt ugyan már egyengetett térrel tálkozunk és a feladat könnyebb lesz, mert a főváros már eddig is e szent ügy emelése érdekében az utó-nemzedéket mély hálára kötelező módon minden lehetőt 72 Utalás a törvénynek azon rendelkezésére, amellyel a magyart a törvényhatósági ügykezelés kizárólagos nyelvévé nyilvánította: ETV 89. §. A német nyelv viszonylag erős pozíciójára jellemző egyébként, hogy sajtóhírek szerint vagy harminc közgyűlési tag nem is értett magyarul (!) Pesti Napló. 1873. okt. 18.; „A Pester Lloyd is vezércikkben szorgalmazza, hogy a városi képviselők tanuljanak meg magyarul: a tanácskozmányokban ne csak néma tanuként vegyenek részt” Pesti Napló. 1873. okt. 25. 73 A bécsi tőzsdekrach nyomán az év folyamán kibontakozott gazdasági válság visszarettentette a közös közgyűlés tagjait egy, a régi városi arányokat jelentékenyen felülmúló hatósági szervezetrendszer kialakításától. Így a városatyák a Szervezési szabályrendelet kidolgozása során nagyjából a korábbi évek arányainak megfelelő személyi és dologi feltételekben gondolkodtak csupán. BFL IV. 1314.; 40Bp.*; Toldy, 4. 262-278. Az 1874-i költségvetésre vonatkozólag ld. a 143/1873. kgy. sz. pontot, valamint: Zárszámadás, 1874. 375-403.