Újjáépítési Bizottság jegyzőkönyvei, 1946-1951
1950. november 17. (277-278)
Készült Budapesté".. 1950. november 17.-én, a Budapesti Műszaki Egyetem Tervbizottságánan ülésén. Jelen vannak: Förös Imre rektor, Muttnyánszky Ádám, Schay Oéza, Kovács László, Kiss Tibor, Major Máté, Rados Kornél és G-áhor László processzorok, Csáki Frigyes kurátor, Földes Ferenc tervmegbizott helyettes, Tömöri László adjunktus, P. Nagy József az Épitészmérnökkari Tanulmányi Osztály vezetője és'Serényi Ilona jegyzőkönyvvezető. Napirendi pont: Épitész Egyetem ötéves terve. Dr. Vörös Imre rektor megnyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket és felteszi a kérdést, hogy a múlt ülés jegyzőkönyvére vonatkozólag van e valakinek megjegyzése. Hozzászólás nem lévén, a jegyzőkönyvet elfogadottnak tekinti, s felkéri Kiss Tibor és Muttnyánszky Adám profésszorokat annak hitelesifősére. Dr. Förös Imre rektor felkéri ezután Földes Ferenc te rvmegbi zo tt helyettest, hogy adja elő az Épitész Egyetem ötéves tervet. A Műszaki Egyetem fejlődése szükségessé teszi, hogy az Építészkar, /mely legkönnyebben mobilizálható/ átköltözzék. Az Építészkar kiköltözése két részletben fog megtörténni. Az első két évfolyam az 1952-os évben fog átköltözni, a két felső évfolyam pedig az 1953-as évben. Az Epitészmérnöki Egyetemnek körülbelül,16 tanszéke lesz. A tanszékek ős rajztermek párhuzamosan épülnének. Az első két évfolyam felváltva hasz- íi^ná a rajztermeket. Az első évfolyamok 80 mr átmérőjű rajztermet kap- a fölsőbb évfolyamok nagyobbat. Az 1955-ös évben ezenkívül még egy rajztermi epület van tervbe véve. Egy laboratóriumi épület is épülne. IC .Fen épület az igazgatás, Gazdasági Igazgatóság, menza-helyiségek stb. részére. Az egyetem összköltsége 53 miliő forint lenne, ehhez jön még 6 miliő az 1955-ös évi beruházásokra. Földes Ferenc beszámolójára a Rektor Ur megkérdezi, hogy a kar előtt megtárgyalták e ezt a torvezetet, ha nem, úgy szükséges e ezt a kar c- 9 őt t megtárgyalni, vagy pedig most tárgyalják e meg a részleteket. A Rektor Ur kérdésére az Épitész Kar a következőképpen szól hozzá: Uchay Professzor megkérdezi, hogy a folyosó, fal és a mellékhelyiségek sepülote a főhelyiségek 100%-a.losz c? Mire Tömöri épitészroforcns azt válaszolja, hogy az épitész rajztermeknél szükséges, hogy oldaliolya sós legyen az elhelyezésük. Ugyanis a rajzokat és fali-abrakat a folyosón kívánják elhelyezni. Az épitészkari professzorok felvetik a kérdést, hogy lesz megfelelő, hogy 1952.-ben a tanszékek cgyrészc a régi épületben losz, másik része meg már az újban. Ezért szükséges lenne, hogy az egJetem közel legyen a mostanihoz. Földes Ferenc erre azt válaszolja,hogy 1952.-ben az összes tanszék helye meg lesz már épitvo. A tervező tanszékek azonban csak 1553-ban költözködnének az uj épületbe, mivel egy esztendőben nem tudják az egész egyetemet kiköltöztetni. F.Nngy előadja, hogy az épitész karnak a mostani tanszékeknél több tanszékre van szüksége, kb. 16 tanszékre, A mostani Szilárdságtani tanszéket ketté osztanák, annál,is inkább, mert ezt a tanszéket szakmailag is ketté lehet osztani, tokintvo hogy van elméleti és gyakorlati része. Az egyik lenne a Szilárdságtani tanszék, a másik Vnsbctonszcrkozotck nevet viselhetné. Ugyanez a helyzet az Épületszerkezet tani tanszékkel. Itt az egyik tanszék az alapfokú, a másik a felsőbb oktatást adná. Külön tanszék kellene az építészettel kapcsolatos instalációk oktatása céljából is, 4- tervezi tanszék kellene. Külön tanszék lenne a városépítéssel foglalkozó tanszék, czonkivül megmaradna a Rajzi tanszék, a MarxizmusJegyzőkönyv.
