Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1960-1962

1961. január 20. (146-164)

mm.

Igen sok részletkérdés fog még fölmerülni, de ezek megold ina nem a jelenlegi kari ülés feladata*

Glliomot prof:Amennviben a K#r a 9 . féléves alternativa mellett £og- 1 1 állást, igen sok kérdést kall majd ti tázni* ülső probléma a helyes munkahely ae választása, mely összefügg a legélesebb ágazatositéasal. hz esetleges heti 6 órás kollégiumba mily módon lehet minden tudnivalót bezsúfolni, ehhez csati ikozna a 2*2 óra alaptárgyi kói^zós /igazat! képzés mellett oktatni pl* Vörös prof* Fogaskerekek tárgyát, ♦ 2 óra forgácsolást, ♦ 2 óra hőkezelést* Fizetést a hallgató nera kaphat* lo-2o hallgató jutna agy tanszékre, ezeknek a munkáját a tanszék alapo an ellenőrizhetné* tízzel a munkával az iparral való kapcsolat is javulna* A hallgatók diplomatán/ feladata is a gyakorlaton végzett munkájához kapcsoló Ihat*

Lesznek speciális kiképzések is, mint pl* a textiltechnológia, mely konkréten leválna* Az oktatás történhet konzultáció formajában in*

I

Gruber prof*: A 9* félév mellett foglal állást« Az üzemi gyakorlatok másik, az üzemi oldalát világítja meg* addig az ü- zemek nem igen ör ltek a gyakorlatoknak, mart zavarták a termelés menetét* Most, mikor a 9« félévi üzemi gyakorlat és a diplomatervezési munka összefüggő hosszabb időt igényel, jobban tudják a hallgatókat használni*

Reuaa proi*: Az üzemek mórt csak nyerni fognak, mert alkalmuk nyílik

a legjobb képességű mérnökök kiválasztására.

Véká :.v docens: Nem látja biztosítottnak a szakoktatás sikerét* Kérdi, amennyiben a hallgató vidékre kerül, mit tud az egyetem tenni*

Fáth dékánh»: A hallgató nem okvetlenül a végleges munkahelyére kerül*

Véká-’/ dúcon; ; Az érti oktatást <em tartja megfelelőnek* Toxtilgépó- szeti oktatáshoz jól felszerelt műhely áll rendelkezésre, a szakmai gyakorlatok jó részét itt az egyetemen meg lehet oldani*

ülnöki ifinek nem látja akadályát, hiszen az anyag 6* pontja

is ma;jegyzi, hogy oktatási módszerek kikísérletezésé-