M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1924-1934
1924. június 12. (1-47)
3. Dr. Kerékgyártó György 38 éves gépészmérnök, a budapesti felsőipariskola tanára, a kereskedelmi minisztérium műszaki tanácsosa, róm. kath. vallásé, budapesti születésű. Gymnasiumi tanulmányait az I. kér. állami főgymnasiumban jól érett eredménnyel végezte. Technikai tanulmányait a budapesti műegyetemen 1907-ben végezte s kitűnő képzettségről tanúskodó oklevelet kapott. Doktori szigorlatát 1919-ben tette le. Technikai tanulmányainak befejeztével a kereskedelemügyi minisztérium ösztöndíjával részint itthon, de főleg külföldön a szerszámgépek gyártását és a metallográfiát két éven át tanulmányozta. Tanulmányújáról hazatérve a budapesti felsőipariskola tanára s az ott levő anyagvizsgáló laboratórium vezetője lett. 1917-ben a kereskedelmi minisztériumba osztatván be, ott 1918-ban műszaki tanácsossá neveztetett ki, 1920-ban pedig a kézmű- és kisipar miniszteri biztosává. A közgazdasági egyetemen 1920—23-ig a mechanikai technológiai előadások megtartásával volt megbizva, ezt a megbízást azonban a folyó tanévre már nem terjesztették ki. Irodalmi munkássága, a doktori értekezéstől eltekintve, a következő: «A mikroszkopikus anyagvizsgálat a vas- és gépiparban». Ebben a metallografia eljárásait és tanulmányi útja alkalmából megszemlélt gyárakban szokásos anyagvizsgálati módokat ismerteti. El dolgozatból, valamint a minisztériumhoz benyújtott jelentéséből kitűnik, hogy ösztöndíját igen jól hasznosította és, hogy éber figyelemmel kísérte a gyárak tevékenységét. Az «Újabb fémvizsgáló módszerek» című dolgozata azon előadások anyagát tartalmazza, amelyeket az ipariskolai tanárok továbbképző tanfolyamán tartott. libben a tárgy természeténél fogva a vizsgálások módjait csak vázlatosan ismerteti. Folyamodványához mellékelte a szerszámgépek vázlatait is, amelyeket tanítványai közt osztott szét, hogy vázolniok ne kelljen. E rajzokkal igazolta, hogy az újabb szerszámgépek alakjára kellő figyelmet fordít. Mint a közgazdasági egyetem óraadó tanára, hallgatói részére az árúisme és a mech. technológia köréből vázlatokat és táblázatokat állított össze. E vázlatok azonban irodalmi munkásságnak nem tekinthetők. Az egyetlen, itt figyelembe vehető önálló dolgozata az, amelynek címe: «Lágyvasak szövetszerkezete)). E dolgozatban a perlitet a sav által feketére festett elemnek mondja. Ez a nézete hibás és arra vall, hogy a perlitet ezerszeres nagyításban még nem látta, különben tudta volna, hogy a sav a lemezes rétegzésű perlitnek egyes rétegeit erősebben oldja, minek folytán magasság különbségek támadnak, amelyek árnyéka okozza a látszólagos fekete színt. E hibától eltekintve, dolgozata önálló gondolkodásra és megfigyelőképességre vall. Sajnos, hhgy dr. Kerékgyártó György úr a felsőipariskolától a minisztériumba helyeztetett át. Új munkaköre folytán ugyanis elvesztette a mech. technológiával való foglalkozásnak lehetőségét. Most egész idejét a kisipar statisztikai adatainak felvételére és ez adatok feldolgozására kell fordítania Összefoglalás. Minthogy dr. Kerékgyártó György úr mindeddig az iparban felelős állást nem töltött be és mert a mech. technológia tárgyköréből csak egyetlenegy önálló kisméretű dolgozatot készítétt, azért őt e pályázat alkalmával figyelembe venni nem lehet. 4. Dr. Misán gyi Vilmos 44 éves gépészmérnök, a MÁV. felügyelője, róni. kath. vallású, pécsi születésű. Középiskolai tanulmányait a pécsi állami főreáliskolában végezte, ahol jeles érettségi bizonyítványt kapott, technikai tanulmányait pedig a budapesti műegyetemen és itt 1903-ban kitűnő képzettségről tanúskodó oklevelet nyert. 1904-ben a mech. technológiai tanszék asszisztensévé, 1907-ben pedig adjunktusává neveztetett ki. 1907-ben kapta meg a kitűnő képzettségét igazoló doktori oklevelet. Az adjunktusi állástól meg kellett válnia, mert tanulmányai alatt a MAV.-nak viszont szolgálati ösztöndíját élvezte és az igazgatóságtól további szabadságot nem kapott. A MÁV.-nál 5 éven át a vas anyagok vizsgálatával foglalkozott. Ugyanekkor előadásokat tartott az iparosokat továbbképző tanfolyamon és pedig a szabóiparosoknak a textilanyagokról, a sütőiparosoknak a sütőipar anyagairól és ez ipari készítmények kalkulációjáról. 1909-ben elnyerte a Kossuth közgazdasági pályadíjat. A külföldi sütőipar tanulmányozása után pedig megírta a lisztfeldolgozó ipar fejlesztésének módjait. 1911-ben a MÁV. igazgatóságához osztatott be és az anyagok átvételével és megvizsgálásával bízatott meg. 1916- 1920-ig a kereskedelmi tanárképzőben a mech. technológiát a tanárképző igazgatóságának teljes megelégedésére adta elő. 1917— 1918-ban a közélelmezési minisztériumhoz osztatott be, ahol kezdetben a munkások ellátási osztályának előadója, majd osztályvezetője s végre főosztályfőnök lett. 1919-ben visszatérve a MÁV. igazgatóságához, régi munkakörét foglalta el. 1920-ban az Idegen Járműjavításokat Leszámoló Iroda megszervezésével és vezetésével bízatott meg. Ez állást tölti most is be. Ugyancsak 1920 óta tölti be a MÁV. fogyasztási szövetkezetének alelnöki tisztét is.
