M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908
1905. május 3. (66-89)
nek meghosszabbítását,már ez is elegendő volna arra,hogy az öt év előnyeinek és hátrányainak mérlegelésénél a mérleget az öt óv felé billentse.De vannak ezen kívül még fontosabb, még súlyosabban latba eső okok, melyek a technikus kiképezés reformját és ezzel a tanidőnek meghosszabbítását szükségessé teszik. Mert azzal, hogy hallgatóinknak az elméleti tudás terén a modern igényeknek megfelelő kiképzést adunk,még nem tettünk eleget az oktatás körül felmerülő összes igényeknek, melyek abban csúcsosodnak ki, hogy a gyakorlat számára érett és czéltudatosan önállóan dolgozni képes mérnöki kart neveljünk.A, legnagyobb haladás, melyet az utolsó évtized a technikus nevelés terén felmutat a hallgatóknak az elméleti oktatással párhuzamosan folyó gyakorlati kiképzésben áll .Midnyájan ismerjük azokat a nehézségeket»melyekkel : a kezdő mérnöknek, - midőn a gyakorlatba lép, meg kell küzdenie.- Ezek a nehézségek túlnyomóan,mondhatnók kizárólag gyakorlati természetűek ás éppen hallgatóink hiányos gyakorlati kiképzésének következményei.- Ezen hiá- nyos kiképzés oka kellően felszerelt géplaboratoriumok és műhelyek hiánya.- De nem csak a gyakorlatban,hanem már a műegyetemi oktatásban is súlyosan érezhető ez a hiány.- A gyakorlati tárgyak teljes átértésóhez feltétlenül szükséges az elméleti vizsgálatok gépkisérletekkel való kiegészítése és a szerszám és munkagépeknek azon megismerése, melyet csak a,laboratóriumi és a műhelyi foglalkozás adhat meg.- Addig a mig laboratóriumunk nincs, az egyoldalú oktatással, nagy munkával csak aránylag csekély eredményeket fogunk felmutathatni.- A külföldi műegyetemek azt már régen belátták, és ma már mindenütt vannak gazdagon felszerelt laboratoriu-
