M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1904-1908
1905. március 11. (37-56)
ö Véleményünk szerint gyakorlatilag csak ez utóbbi valósítható meg, mert így a legkevesebb berendezéssel és a legkisebb területen, tehát aránylag legkevesebb költséggel érhetünk czélt, annál is inkább, mert a beszerzendő gépek és műszerek nagy része mind a három tanszék által képviselt tudományágban egyaránt szolgálnak úgy bemutatási, mint kísérleti ezélokra. A gépszerkezettani tanszékek laboratóriuma ezen czélszerüségi és financziális szempontokból minden külföldi műegyetemen többé-kevésbbé egyesítve van és így nálunk, a hol a financziális szempontok még inkább előtérben vannak, megfelelő és teljes berendezésre csakis ily egyesítés mellett számíthatunk. Ezen okból javasoljuk, hogy nemcsak mind a három gépszerkezettani tanszék laboratóriuma egyesítve legyen, hanem, hogy még a műgyetem összes egyéb gépberendezései (kazán, gőzgép, ventilátor, fűtés, világítás, szivattyúk stb.) a géplaboratorium kísérleti objektumait képezzék és vagy magában a laboratóriumban nyerjenek elhelyezést, vagy iigy terveztessenek, hogy kísérleti ezélokra is szolgálhassanak. Ez utóbbi körülményből kettős előny származik, a mennyiben egyrészt a kísérletezés költségei közvetlenül hasznosíttatnak, másrészt pedig a motorok egy része így állandó és felelősséggel kapcsolt üzemben volna, a mi a kezelő személyzetnél fenntartandó helyes disciplina szempontjából igen jó hatással van. Különösen a világításra szolgáló gépekre nézve tartjuk fontosnak, hogy ezek egyszersmind kísérleti ezélokra is szolgálhassanak. A kísérleti ezélokra úgy is fel kellene állítani egy 100—150 HP gőzgépet, egyrészt azért, mert szükség van rá, hogy az ilyen nagyobb gépeket különösen az üzem ökonómiája szempontjából össze lehessen hasonlítani kisebb gépegységekkel, másrészt pedig azért, mert többféle üzem-kombinácziója, például többszörös expansio alkalmazása, kisebb munkabírású motoroknál nem volna alkalmazható vagy olyan eredményeket adna, melyekből a tényleges üzemviszonyokra nem lehet következtetést venni. A laboratóriumban felállítandó gépek typusára és nagyságára vonatkozólag következőkben állapodtunk meg: 1. Egy horizontális három hengerü gőzgép, melynek munkabírása legalább 100 HP legyen. A gép esetleg nagyobbra, de mindenesetre úgy választandó, hogy egy dynamo- és akkumulátorbatteriával kombinálva a műegyetem összes épületeinek világítását elláthassa. E gépnek olyannak kell lennie, hogy minden henger más-más modern vezérművel bírjon, hogy továbbá úgy a kapcsolható hengerek száma, valamint a forgattyuk felékelési szöge és a gép fordulatszáma változtatható legyen és hogy kondenzáczióval vagy a nélkül, köpenyfűtéssel vagy a nélkül is járhasson. 2. Egy vertikális, gyorsan járó gőzgép kisebb — 30—40 HP — munkateljesítményre. 3. Egy Sehmidt-féle, túlhevített gőzzel járó motor kb. 20—-25 HP-re. 4. Egy Laval-féle gőzturbina legalább 20 HP-re. 5. Felületi és vízbefecskendezéssel működő kondenzátorok a hozzátartozó szivattyúkkal és egy a laboratóriumon kívül elhelyezendő hűtő- toronynyal a kondenz-víz lehűtésére. Ez az utóbbi berendezés, tekintettel arra, hogy az új műegyetemen előreláthatólag vízhiányban nem fogunk szenvedni, csak a kísérleti ezélokra megfelelő kisebb dimensiókban volna építendő. 6. A gőzgépek táplálására szolgáló kazánok, melyeknek különböző szerkezetiteknek kellene lemiiök, hogy a hallgató a főbb typusokat működésük és üzemökonomiájuk szempontjából összehasonlíthassa.
