Gazdasági Bizottság jegyzőkönyvei, 1945-1949
1948. február 12. (335-353)
Másolat MŰEGYETEM ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK TERVEZŐI MöKAKÖZÖSSÉGE. Budapest, XI.Műegyetem kp.ép.I.^f. Jegyzőkönyv., felvétetett a Műegyetem Újjáépítési Bizottságának 1948.évi január hó 21-én tartott üléséről: Jelen varrnak: Dr.Csürös Zoltán, Dr.Kihailich Gy., dr.Kiss T., Dr.Plank J., Niemetz S., Literáty K.Gy., Vittay Gy., <±r.Bardon A. 1«/ Az előző ülés jegyzőkönyvét a Bizottság jóváhagyja. 2. / Közösség jelenti, hogy az ab laküvegezések közül elkészült a rektori, hivatal belső üvegezése, Vük laboratórium és Itejzi tanszék külső rétege, K.II.21-22.sz.termek első rétege befejezés előtt. A többi épületekben a második réteg és a toldott táblák kicserélése folyik. A K.III.41-44.sz.gépészrajzteírnek üvegezését kiadtuk. 3. / A drótüveggel kapcsolatban a tervezői Munkaközösség jelenti, hogy megérkezett az aula összes és a Vizépitéstani laboratórium egyrészének drótüvege. Befejezés alatt a Szabó Gusztáv csarnok üvegezése. Bedolgozva eddig 172o m2, megrendelve további 197o m2 drótüveg. Rektor ur kifogásolja, hogy az aula előtt a Szabó Gusztáv gépcsarnok fedése készült el. Tervezői Közösség jelenti, hogy ez azért történt, mert a Szabó gépcsarnokhoz szükséges üveg érkezett meg előbb, azonban a Bizottság kívánságának megfelelően minden erőt az aula befedésére irányit át. A Bizottság továbbá úgy határoz, hogy az aula után a Vizépitéstani laboratórium kerülhetne sorra. 4. / Közösség jelenti, hogy Gyulányi István megkezdte a Putnoky laboratórium kőmives munkáit. 5. / Niemetz G.H. igazgató sürgeti az épület környékén levő építési törmelék elszállítását továbbá a magasépítési Tervezői Munkaközösséghez irt levelére az Írásos választ. 6. / Csűrös Rektor Ur feljegyzést kér arról, hogy a III.ciklusba minő munkálatok vannak felvéve. 7. / Dr.Kiss T. professzor ur javasolja, hogy a kertrendezés és helyreállítás ügyei ugyancsak tartozzanak jelen bizottság hatáskörébe. A G.H. Igazgató ur közli, hogy senmiféle nagyobbszabá.su munkálat ókra nincs fedezet. Az idén csupán az eddigi konyhakertészetet szüretik meg és a főútvonalat burkolják kaviccsal. 8. / A Tervezői Munkaközösség bemutatja a dékáni hivatalok újabb elhelyezésére dr. Kotsis Iván professzor ur által készített tervet, melyet a Rektor Ur által a Tervezői Munkaközösséghez intézett 1948 év január 8-i keltezési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a Közösség beadványi tervnek, kiviteli tervnek megfelelőtTminden változtatás nélkül kidolgoztatott. A Bizottság a tervet megtekinti és úgy határoz, hogy: a/ az irodában két bejárati ajtó helyett a meglévő egy daiab kétszámyu ajtó használandó fel, oly átalakítással, hogy középen fix osztást kapjon, egyik szárny kifelé, másik szárny befelé ryiljon, ez osztáshoz kívül és belül eső terelőkorlát csatlakozzék, ami a ki, ill. bejárást szabályozza. b/ Az iroában a tisztviselőket a hallgatóktól mennyezetig érő üvegezett faszerkezetű fal válassza el és az érintkezés zárható ablakon keresztül történjék, c/ Az irodában közbeiktatott állmeiryezet készítendő. A Tervezői Munkaközösség ismerteti a Kotsis féle tervnek lényegbevágó eltéréseit az eddig elkésjmilt tervektől, miszerint: Nincs a hallgatók részére előcsarnok, a hallgatók a folyosó-szögletben tartózkodnak, nincs prorektori szoba, nincs ülésterem és nincs belső W.C. Ezek a Tervezői Munkaközösségnek megadott programmtól eltérő jellemvonásai a tervnek. Ezzel szemben a Kotsis féle terv 628 m2 rajztermet és 35o m2 hivatalt, a Közösségi terv viszont 295 m2 rajztermet és 683 hivatalt tartalmazott. A Tervezői Munkaközösség hangsúlyozza, hogy ez utóbbi tervet nem tartja alkalmasnak a kérdés végleges megoldására és bejelenti, hogy az előző tervet a legnagyobb részletességgel, az összes részletrajzokkal és a bútorok részletrajzaival együtt kidolgoztatta, sőt mindazon magasépítési és gépészeti munkálatokat is elvégeztette, amelyek a régi terv szerinti megvalósítás előkészítéséhez szükségesek voltak. Ezeknek költségeit a legközelebbi bizottsági ülésen terjesztjük elő. A Bizottság részletesen megtárgy 1- ja a kérdést, kimondja, hogy a tervet csak ideiglenes megoldásnak tekinti azért, hogy minél több rajztermet nyerjen oktatási célra. •A
