Magyar Királyi József-műegyetem vegyészeti és egyetemes osztályának ülései, 1914-1919
1916-11-28. n.a.
3./ folyam tárgyai - különösen a Mechanika és Geodézia - a fizikára mint előtanulmányra támaszkodhatnak. Bizonyára ilyesféle megfontolások késztették a német birodalmi műegyetemek nagy részét is arra, hogy a kísérleti fizikát ugyancsak az első évfolyam tárgyai közé osszák be. A vegyészmérnöki osztály hallgatóira nézve a kisérleti fizikának az első év második félévére való áthelyezése azzal az előnnyel fog járni, hogy az leső félévben megszerzett mathemati- kai ismeretek alapján a magasabb színvonalú előadások követéséhez szükséges előképzettségük meglesz, Az óraszám csökkentésére vonatkozólag megjegyzendő, hogy ugyanilyen mértékű csökkenés az életbeléptetendő uj szervezeti szabályzatban már korábbi megállapodás alapján foganatosíttatott azon az alapon, hogy a vegyészmérnökhallgatók később a chemiai fizikáról és az elektromosságnak technikai alkalmazásairól amúgy is külön egész évi előadásokat hallgatnak és ennélfogva a fizika tanárának erre a tárgykörre nem kell részletesebben kiterjeszkednie, A fizikának az első évfolyam második felébe való beosztása azonban nem hajtható végre a mérnöki osztályon bizonyos tanrendi módosítások nélkül. Azonban nem kell egyebet tenni, mint életbeléptetni az uj szervezeti szabályzat tanrend-tervezetének az ábrázoló Geometriára, a Rajzra és a Mechanikára vonatkozó részeit /utóbbi csekély változtatással/ és áthelyezni a szilárdsági kisérleti gyakorlatokat az első évfolyamból a másodikba. Megjegyzendő, hogy a rajzra vonatkozó uj óramegállapitást a műegyetem tanácsa f. évi júniusi tanácsülésében a rajzi tanszék betöltésével kapcsolatosan már határozattá is emelte. Ilyen módon nemcsak a kisérleti fizika 6 órája fér el az órarendben, hanem ♦ */* (\%X
