Magyar Királyi József-műegyetem vegyészeti és egyetemes osztályának ülései, 1904-1909
1909-03-02. n.a.
donságának kérdéséhez“ czímü értekezése, melyet egyszersmind a műszaki doktori czím megadása alkalmával benyújtott. Minthogy a folyamodó 1903. vagyis hat év óta kizárólag a technikai elemzések körébe tartozó munkálatokkal — már állásának természetéből kifolyólag — szakadatlanul foglalkozik és tekintettel főleg arra, hogy a műegyetemen tartandó előadásait valóban hézagpótlóknak tartom, a folyamodó kérelmének teljesítését a t. Szakosztálynak azon megjegyzéssel, hogy a colloquim elengedtessék, legmelegebben javaslatba hozom. Budapest, 1909. február hó 24-én. Wartha Vincze dr., min. tanácsos, műegyetemi tanár. II. Tisztelt Vegyészmérnöki Szakosztály! Ferentzy József dr. okleveles vegyészmérnök, műegyetemi adjunktus, műegyetemi magántanári képesítés tárgyában beadott folyamodványáról, véleményes jelentésemet a következőkben terjesztem a t. Szakosztály elébe. Ferentzy József dr. 1880-ban született Győrött. Reáliskolai tanulmányait befejezvén, 1899-ben Budapesten érettségi vizsgálatot tett. 1903-ban a kir. József-müegyetemen vegyészmérnöki oklevelet kapott. Ezután hat hónapon át a M. K. Államvasutak vegyészeti laboratóriumában műszaki gyakornok volt, honnan 1903 deczember havában, az Orsz. chemiai intézet és Központi vegykisérleti állomáson lépett szolgálatba; itt 1904. julius 21-dikén kir. segédvegyész lett. 1904. október 11-dikén egyévi szabadságot kapott, mely idő alatt a Kir. József- müegyetem chemiai technológiai tanszéke mellett, mint számfeletti tanársegéd működött. 1905. szeptember 11-dikétől kezdve mint rendes tanársegéd, 1907. márczius 9-dikétől kezdve, mint adjunktus szolgálja műegyetemünket. 1907. junius 18-dikán kitűnő képesítéssel szerezte meg a műszaki doktori oklevelet. 1906 1908. években a szeszgyár-vezetői tanfolyamon a fizika és chemia elemeit adta elő. 1905—1908. években a vegyészmérnöki szakosztály hallgatóival meglátogatta a magyarországi gyárak és bányamüvek legnagyobb részét, mi által saját tapasztalatait is tetemesen bővítette. Irodalmi dolgozatai közül figyelemre méltók: 1. A chlor sajátságainak megváltozásáról irt értekezése, mely doktori szigorlatának is alapja volt; ezt később még egy észrevétellel kisérte. 2. A borkősav meghatározása almasav és borostyánkősav mellett. 3. Az antimon mennyiségi
