M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942
1941/42. tanév - Második rész - Az 1941/42. tanévben tartandó előadások és gyakorlatok
125 hőtágulás. A hő mechanikai egyenértéke. Ideális gáz. Izotermikus és adiabatikus állapotváltozások. Carnot-körfolyam. Telített gőz. Párolgás, forrás, lecsapódás. Higrometria. Rezgési jelenségek és hullámok. Interferencia. Doppler-jelenség. Rezonancia. Diszperzió. Akusztikus jelenségek. Húrok, sípok és lemezek rezgései. Hangerősség. Geometriai fénytan. Törés, visszaverődés. Prizma és lencse. Fotometria. Távcső, mikroszkóp. Fizikai fénytan. Fényhullámok. Optikai rácsok. Sarkított fény. Spektroszkópia. A sugárzás törvényei. Röntgen-spektroszkópia. — Dr. Pogány Béla ny. r. tanár. Fizikai mérések. (II. és III. éves gépészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizika.) Az egyes csoportoknak a 4. félévben és az 5. félévben heti 2 órában kísérleti gyakorlat a fizikai laboratóriumban. — Dr. Pogány Béla ny. r. tanár. Kísérleti fizika. (2. féléves vegyészmérnök-hallgatók számára.) Heti 6 óra előadás. Mozgástan. Newton axiómái. Gravitáció. Kepler törvényei. Munka és energia, az eleven erő tétele. Merev testek. Impulzus tétel. Rezgések összetétele. A hangtan elemei. Elektromos töltés, feszültség, kapacitás. Mágnes- ség alapjelenségei. Villamos áram és hatásai. Biot—Savart-törvény. Elektromágnesség. Galvanométerek. Indukció, transzformátor. Dinamóelektromos elv. Váltakozóáram törvényei. Katódsugarak, röntgensugarak. Hőelektromos emisszió, elektroncső. Elektromos hullámok. Fénysebesség mérése. Visszaverődés, fénytörés. Gömbtükör, lencse, prizma. Optikai műszerek. Interferencia, hullámelmélet, Huygens-elv. Optikai rácsok; ibolyántúli és vörösönáúli sugarak. A hősugárzás törvényei: Planck kvantumelmélete. Radioaktivitás. Az atom- és molekulaszerkezet alapjai. Hőmérés, kalorimetria. Mechanikai hőegyenérték. — Dr. Náray-Szabó István ny. r. tanár. Kémiai fizika. (II. éves vegyészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Kísérleti fizika és Matematika.) A 3. félévben heti 6 óra előadás és 4 óra gyakorlat, a 4. félévben heti 10 óra gyakorlat. Az anyag és energia megmaradásának elve; összefüggésük a relativitás elve szerint. Ideális gázok. Megfordítható folyamatok, izoterm és adiabatikus változások. Kinetikus gázelmélet és kísérleti bizonyítékai. Reális gázok, Van der Waals egyenlete. Folyadékok. Szilárd testek szerkezete, fajhője. Halmazállapot-változások. Kirchhofí-szabály, Hess tétele. A termodinamika II. főtétele: Carnot-körfolyamat, entrópia, ennek statisztikai értelmezése. Szabad energia, Gibbs—Helmholtz-egyenlet. Fázistörvény. Clapeyron-egyenlet. Híg oldatok, ozmotikus jelenségek. Kémiai egyensúly, Van’t Hoff egyenlete. Kémiai affinitás. Reakciósebesség különböző rendű és heterogén reakcióknál. Láncreakciók. Katalizis. Fotokémia. Kolloidok. A Nernst—Planck-tétel és alkalmazása. — Dr. Náray-Szabó István ny. r. tanár. Atomfizika. (III. és IV. éves mérnök-, gépészmérnök- és vegyészmérnök-hallgatók számára.) Heti 3 óra előadás. — Dr. Bay Zoltán ny. r. tanár. Kémia. (1. féléves mérnök- és gépészmérnök-hallgatók számára.) Heti 6 óra előadás. A kémia alaptörvényei. Termokémiai alapfogalmak. Gyök, egyen- érték, vegyérték. Oldatok. Disszociáció. Sav, bázis, só. Geokémia. A fontosabb savképzö elemek és vegyületeik. A fontosabb fémek és vegyüle- teik. Ritkábban előforduló fémek. Gáztörvények. Kinetikai gázelmélet. Ozmózisos nyomás. Szerves vegyiiletek rövid áttekintése. — Dr. Plank Jenő c. ny. rk. és helyettes tanár. A kémia elemei. (1. féléves építészmérnök-hallgatók számára. (Heti 3 óra előadás.
