M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942
1940/41. tanév I. félév - Második rész - Az 1940/41. tanévben tartandó előadások
167 «és forradási szövetek (sebgyógyulás). 8. A növény szerveinek külső alaktana. II. Élettan. A növények táplálkozása. 1. A növényi test kémiai ■felépítése. 2. A talaj és a növény közötti összefüggés. 2. A tápanyagok felvétele és feldolgozása általában. 4. Az ozmózis és a turgot. 5. A szén asszimilációja és a lélekzés. 6. A nitrogén asszimilációja. 7. A hamu alkotórészeinek asszimilációja. 8. Az erjedési folyamatok. 9. A fák és .•gombák együttélése. 10. A növények vízgazdálkodása. 11. Az erdő táplálkozása és vízgazdálkodása. 12. A mezőgazdasági növények táplálkozásának és vízgazdálkodásának rövid összefoglalása. 13. A Mitscherlich-íéle törvény és Fehér-féle R törvény kifejtése. 14. A növények növekedése és mozgásai. 15. Csírázás és hajtatás. 16. A növények szaporodásának és ezzel kapcsolatban az örökléstannak alapvető törvényszerűségei. — Dr. Fehér Dániel ny. r. tanár. Részletes növénytan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Általános növénytan.) A II. félévben heti 4 óra előadás és 8 óra gyakorlat. 1. A részletes növénytan fogalmi elhatárolása és ennek történelmi fejlődése. 2. A növényrendszerek levezetése és ezzel kapcsolatosan a fontosabb mesterséges és természetes rendszerek levezetése. 3. A növényrendszereknek fejlődéstani vonatkozásai. 4. A származástan alapvonalai. 5. A növényország 7 törzse Wlettstein rendszere szerint. 6. A törzsek phylologenetikai és onogenetikai levezetése. 7. Az erdőgazdaságilag fontosabb alacsonyabbrendű növények, fák, cserjék és lágyszárú növények részletes tárgyalása. 8. A gazdasági és gyógynövények vázlatos ismertetése. 9. A talajjellemző növények. — Dr. Fehér Dániel ny. r. tanár. Az erdötalaj mikrobiológiája. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Általános növénytan.) A II. félévben heti 1 óra előadás. I. A mikrobiológia fejlődésének általános vázlata. 2. A talaj mikrobiológiájának történelmi fejlődése. 3. Az erdőtalaj mint élettér. 4. Az erdő talaját mint életteret benépesítő mikroorganizmusok rendszeres ismertetése. 5. E szervezetek munkássága: a szén, a nitrogén, a foszfor, a kén. a vas és a többi elemek mikrobiológiai körfolyamata a talajban. 6. A talaj- lélekzés. 7. A hőmérséklet és a víz szabályozó szerepe az erdőtalaj életében. 8. Az R törvény mikrobiológiai vonatkozásai. 9. A fák gyökereinek gombákkal és baktériumokkal való együttélése. 10. Az erdőtalaj mikrobiológiájának jelentősége a gyakorlati erdőgazdaság szempontjából. — Dr. Fehér Dániel ny. r. tanár. C) Technikai szakok. Elektrotechnika (Bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizika.) A bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatók számára az í. félévben heti 3 óra előadás, a bánya- és kohómérnök-hallgatók számára a II. félévben heti 3 óra előadás és 2 óra gyakorlat. Egyenáramú dinamók és motorok. Fordulatszám-szabályozás. Villamostárolók. Transzformátorok. Váltakozóáramú generátorok és különböző motorok. Mótorkombinációk (kaszkádok). Leonard-kapcsolás. Áramirányító (mutátor) és ennek különféle alkalmazása. Vezetékszámítás különféle esetei. Feszültségszabályozók (boosterek). Túlfeszültséglevezetők. Villamosközpontok. Automaták és relaisok. — Boleman Géza ny. r. tanár. Tartók statikája. (Bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány a bánya- és kohómérnök-hallgatók számára: Mechanika 1. f., az erdőmérnök-hallgatók számára: Mechanika.) Az I. félévben heti 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat. A) A nyomatékok és nyíróerök ábráinak szerkesztése. A Culmann- t'éle egyenes. Boltozatok statikája. Grafikus számítások, területmérés, kötélgörbe, tehetetlenségi és centrifugál nyomatékok szerkesztése. Tengelyek összetett hajlítása és csavarása. B) Rácsos művek. A szerkezetek felosztása és alátámasztási viszonyai. Rúderők meghatározásának módsze-
