M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942

1940/41. tanév I. félév - Második rész - Az 1940/41. tanévben tartandó előadások

Az optika fő elvei és törvényei, különös tekintettel a technikai alkalmazásokra. Világítástechnikai alapfogalmak, egységek és alkalmazások (izzólámpák). Hőtani alapfogalmak, alapelvek és felhasználások (pl. hűtés). Az elektrofizika alaptörvényei (bevezetés a gyakorlati elektrofizikába). — Boleman Géza ny. r. tanár.

Kémia. (Bánya- és kohómérnök-hallgatók számára.) Az I. és II1. félévben heti 5 óra előadás.

Első rész. 1. Fizikai alapismeretek. 2. A kémiai összetétel és szerkezet tana. 3. Kémiai rendszertan. 4. Termokémia elemei. 5. Az elektrokémia és kolloidkémia főbb tételei. 6. A kémiai mechanika alapelvei. 7. Az atomok átalakulása és 'szerkezete. Második rész. 1. Módszertani bevezető. 2. A hidrogén és a nemfémes elemek s vegyületeik. 3. A fémes elemek és vegyületeik. 4. A szénvegyületek áttekintése: a) nyílt láncú vegyületek, b) ciklusos vegyületek. — Dr. Proszt János ny. r. tanár.

Általános és szervetlen kémia. (Erdőmérnök-hallgatók számára.) Az

1. félévben heti 4 óra előadás és 2 óra gyakorlat.

1. Bevezetés. A természettudományok jellemzése, fizikai, kémiai alapfogalmak. 2. A kémia története. 3. A vegyülés törvényei. 4. A kémiai

összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Proust törvénye, Gay—

Lussac törvénye, atom- és molekulaelmélet, Avogadro tétele, atomsúly, molekula szerkezete, kémiai átalakulások, vegyületek beosztása). 5. Termokémia. Képződési hő, közömbösítési hő. Hess tétele, hőhatály. 6. Elektrokémia. Az elektrolites disszociáció, elektrolízis, galvánelemek, víz diszszociációja, hidrolízis. 7. Kémiai mechanika. Szilárd, folyékony és gázalakú testek, katalízis, tömeghatás törvénye. 8. Periodikus rendszer.

9. Kolloid-állapot. 10. A nemfémek, azok egymással és hidrogénnel képezett vegyületeik. 11. A fémek és vegyületeik. — Vági István ny. r. tanár.

Szerves kémia. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Általános és szervetlen kémia.) A II. félévben heti 5 óra előadás.

1. Nyiltláncú szénhidrogén vegyületek. Paraffinek, olefinek, acetilének, alkoholok, éterek, észterek, aldehidek, ketonok, zsírsavak. Többértékü alkoholok és ezek oxidációs termékei, szénsavleszármazottak, Purin- vegyületek, ciánvegyületek, szénhidrátok (mono-, oligo- és polisacharidok).

2. Ciklusos vegyületek (benzolleszármazottak, többgyűrűs benzolszármazékok, hidroaromás vegyületek). 3. Heterociklusos vegyületek. 4. Fehérjék.

5. Carotinoidok. 6. Antociánok. 7. Sterinek. 8. Ismeretlen összetételű hormonok és vitaminok. 9. Enzimek. — Vági István ny. r. tanár.

Fizikai kémia. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizika és Kémia.) Az I. félévben heti 3 óra előadás és 3 óra gyakorlat.

Előadás. 1. A halmazállapot elmélete. 2. Az állapotváltozások tana és a termodinamika elemei. 3. Heterogén egyensúlyrendszerek. 4. Elegyek, oldatok, diszperziók. 5. A kémiai reakciók kinetikája. 6. A kémiai egyensúlyok tana és azok termodinamikája. Gyakorlat. Tömeg-, térfogat-, hőmérséklet- és sűrűségmérés. Molekulasúly-meghatározás. Belső súrlódás-, felületi feszültség- és gőznyomás-mérés. Egyszerű fázisdiagrammok felvétele. Kalorimetriai mérések (közömbösítési hő, égéshő). Fizikai analízisek (refraktometria, kollorimetria). Inverziósebesség- és eszteregyensúly- meghatározás. — Dr. Proszt János ny. r. tanár.

Elektrokémia. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizikai kémia.) A M. félévben heti 3 óra előadás és 4 óra gyakorlat.

Előadás. 1. Az elektrolitek elmélete. 2, A galvánáram keletkezése.

3. Az elektrolizis és polarizáció. 4. Az elektroanalizis módszerei. 5. Pre- parativ elektrokémia. Gyakorlat. Coulombmérö összehasonlítása. Fajlagos és aequivalens vezetőképesség. Conduktometrikus titrálás. Galvánelemek elektromos erejének és belső ellenállásának meghatározása. Koncentrációs elemek. Oldékonysági szorzat- és hidrogénexponens-meghatározás. Ki