Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Kémiai épület - The Chemistry Building Kalmár Miklós

felé fordultak volna, a köztük lévő zöldterületeknek pedig csupán kitöltő szerepet szánt. Ez a szisztéma később módosult: a tömbösítő épületformálás ezzel ellentétesen egy utcai nagy bejárat helyett inkább a kert felől tárta fel az épületeket. A szabad tér közöttük felértékelődött, mert a közösen használt funkciók miatt fontossá vált az épületek közötti közlekedés, és így egy zárt egyetemi kert létesült.

A Ch épület esetében Czigler a Gellért tér felőli reprezentatív bejárattal, a Campus irányában fellazuló homlokzattal látványos, ugyanakkor pavilonszerű elrendezést alakított ki. A szétnyíló épülettömeg csuklópontjába helyezte a háromkarú, barokkos kompozíciójú díszlépcsőt és a kialakult belső udvar mentén vezette a helyiségeket feltáró folyosókat. Az épülettengelybe további fontos helyiségek (nagyelőadó, tanterem] kerültek.

ARCHÍV FOTÓ | ARCHIVE PHOTOGRAPH

Az udvarban kapott helyet a földszinti üvegtetős nagyterem, a Ch. Max. Czigler bírálói is elismerték, hogy a terv jó, s az épületben nincs sötét helyiség. A korabeli értékrend szerint fontosabb helyiségeket a felsőbb szinteken helyezték el. A II. emeletet a kémiai technológia tanárának helyiségei, laboratóriumok és előkészítők foglalták el. Ezen a szinten a főhomlokzat mögé - az épület tengelyébe - Czigler egy tantermet tervezett. A könyvtár a dunai oldalra került. A déli épületrész udvari oldalán egy felülvilágítóval ellátott fényképészeti műterem kapott helyet.

Az I. emeletet a Kémia (általános vegytan) helyiségei foglalták el. Az oldalsó (dunai és Budafoki úti) homlokzatszakaszokra a szabadon kialakítható laboratóriumi és kísérletező