Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Campus építésének története - Campus Construction History GY. Balogh Ágnes
A CAMPUS ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1896. október 9-én Wlassics Gyula kultuszminiszter az országgyűlés elé terjesztett egy törvényjavaslatot az egyetemek számára szükséges telekvásárlásokról. Ekkorra ugyanis a Műegyetem már teljesen kinőtte a Múzeum körúti épületegyüttest. Az 1897. évi XXV. törvénycikk 12 millió koronát juttatott telekvásárlásra és építkezésekre a József Műegyetem részére. Korábban számos elhelyezési terv készült a Műegyetem számára (például a Füvészkert és a Ludovika Akadémia melletti területre is). Az első változatok elvetése után Wartha Vince rektor és Czigler Győző építész professzor javaslata alapján jelölték ki Lágymányoson azt a területet, amelyet az új Ferenc József híd (1896, ma: Szabadság híd) budai hídfőjénél a Duna, a Promontori (ma: Budafoki) út és a később épülő Boráros téri híd (1937, ma: Petőfi híd) határolt. A telek kedvező ára mellett szempont volt a városközponthoz közeli fekvése, jó közlekedése, Dunára néző elhelyezkedése és a későbbi bővítés lehetősége. A kijelölt telek nagyobbik részét már 1898-ban megszerezte a kultusztárca, s a következő tanév folyamán feltöltötték a mélyebben fekvő részeket. A többi terület megvásárlása 1902-ig tartott. Az 1898-1899-es tanévben a kultuszminiszter Czigler Győző műegyetemi tanárt, az ókori építészet professzorát bízta meg a terület általános rendezési és beépítési terveinek elkészítésével, valamint a kivitelezés művezetésével. Czigler 1897-ben elkészítette a beépítési tervet, melyet 1900-ban publikált. Az új Műegyetem eklektikus stílusú épületegyüttesét 2500 hallgató befogadására tervezte. Terve középpontjában a négy belső udvarral tagolt, zárt tömegű, kupolás központi épület állt. Itt helyezte el a hivatalos helyiségeket, a matematikai, a mérnöki, a gépészmérnöki és a természetrajzi szakokat. Az épülethez délről csatlakozó kisebb szárny lett volna az építészeké, az északról csatlakozóban pedig a hivatalnoki lakások kaptak volna helyet. A terven a központi épülethez északról a kémiai pavilon, délről pedig az elsőévesek pavilonja társult egy-egy diadalívvel és folyosóval összekötve. Czigler a központi épülettől nyugatra helyezte el a könyvtárat - háromkaréjos elrendezéssel. A telek többi részén, a határoló utcák mentén tervezte a geodéziai, az ifjúsági és a fizikai pavilonok, valamint a gépműhely és a mezőgazdasági géptan épületének felépítését. Az együttes megvalósítását 8 évre tervezte. Koncepciójának részletei a megvalósult állapoton is felismerhetők, bár csupán a kémiai pavilon épült fel e terv szerint. Az első ütemben a mai Bertalan Lajos utcáig terjedő 117.800 m2-es terület beépítését tervezték. A Bertalan Lajos utcától délre fekvő, kb. 32.600 m2-es terület beépítetlen maradt a később felmerülő bővítések céljára. Az építési telek nagy része a Duna szabályozásából származó, mocsaras terület volt, melyet 6-9 méterrel fel kellett tölteni. A feltöltés megdrágította ugyan az építkezést a mélyre - helyenként 2 m-rel a Duna vízszintje alá - lenyúló alapozási síkok miatt, mégis ez volt a legolcsóbb megoldás a kevesebb számú kisajátítandó telek miatt. 47 Cl &u viafltqta áKá’i CZIGLER GYŐZŐ BEÉPÍTÉSI TERVE A LÁGYMÁNYOSI TERÜLETRE, 1897 GYŐZŐ CZIGLER'S DEVELOPMENT PLAN FOR THE LÁGYMÁNYOS SITE, 1897
