Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Műegyetem története - The History of the University of Technology GY. Balogh Ágnes

191-4-ben a király jóváhagyása után a Műegyetem hatodik osztályaként megalakult a továbbképző jellegű közgazdasági osztály, amely posztgraduális képzést nyújtott. Ez volt az első olyan felsőfokú intézmény az országban, ahol a már végzett mérnökök, illetve más egyetemi karokon diplomát szerzett szakemberek közgazdasági és közigazgatási tantárgyakat hallgathattak. 1918-ig a Műegyetem maradt az egyetlen felsőfokú közgazdasági képzést nyújtó oktatási intézmény. A két féléves képzés szigorlattal zárult és közgazdaságtudományi oklevelet adott, azok pedig, akik építészi, mérnöki, gépész-, vegyész-, bánya-, kohó- vagy erdőmérnöki oklevéllel is rendelkeztek, közgazdasági mérnöki címet viselhettek. Adott volt a doktori fokozat megszerzésének lehetősége is.

Míg az új Campus építése idején (1906-1909 között) évente 1500-1600 hallgató tanult a Műegyetemen, az I. világháború kezdetéig a hallgatói létszám

rohamosan emelkedett (1600-ról 2600-ra ugrott), a háborús években viszont erősen visszaesett (700-800 főre). A növekvő hallgatói létszám miatti helyhiány enyhítésére 1913—1914.-ben lefedték a Központi épület Duna felőli négy, még beépítetlen udvarát.

Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom intézkedései lehetővé tették, hogy nők is felvételt nyerhessek az egyetemekre, ám a gyakorlatban még 1927-ben is csak az építészi és a közgazdasági osztályon tanulhattak nők. A háború után újabb hallgatói létszám-emelkedési hullám indult el: az 1920-as évekre elérte

A MŰEGYETEM EGYKORI KÉMIAI TANSZÉKE, BUDAPEST. Vili. KÉR., PUSKIN UTCA 11- 1 3., 1 88 0 - 1 88 2 THE FORMER CHEMISTRY DEPARTMENT OF THE TECHNICAL UNIVERSITY,

BUDAPEST, DISTRICT VIII, PUSKIN STREET NO. 11-13, 1880-1882