Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
PECZ Samu élete és munkássága - The Life and CEuvre of Samu PECZ Gy. Balogh Ágnes
tervezte, a középső épülettömegtől jól elkülönítve. A 12 szintet kettesével összefogva feleltette meg a középső épületrész dupla emeletmagasságának. Tűzbiztonsági okokból még a fedélszéket is vasbetonból tervezte - mellőzve a faanyagú szerkezeteket. Tetőfedésként mázas cserépfedést alkalmazott. Az épülethez a várfal felőli oldalra egy hatalmas torony is épült, amely víztoronyként, kéményként és lépcsőházként is szolgált, ám ezt később lebontották. Az i. sz. Középítéstani Tanszéket 34- éven át, egészen haláláig vezette. Az 1898-1899-es és az 1899-1900-as tanévekben a mérnöki és építészi szakosztály dékánja volt. 1911 -ben jelent meg Középítési szerkezetek című tankönyve, egy másik, kétkötetes tankönyvet pedig az ő előadásai alapján állított össze 1922-ben Károlyi Sándor. Oktatói tevékenysége mellett Pecz Samu jelentős tervezői praxist folytatott, és továbbadta az alkotás örömét tanítványainak. Jelentős szerepet vállalt a szakmai közéletben is: a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet egyik „alapító tagja", ami ekkor egyfajta állandó tagságot jelentett. 1901 -tői a Magyar Képzőművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának tagja és 1906-1909 között a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Pecz Samu 1922. szeptember 1-jén, élete 68. évében, hosszú betegség után hunyt el. Tanítványai kezdeményezésére 1929-ben díszkutat állítottak emlékére a Szilágyi Dezső téri templom mellett. A kút Rerrich Béla építész, az elhunyt egykori tanársegédje és Berán Lajos szobrász alkotása, s Pecz alakját középkori építőmesteri öltözékben örökítette meg. Rerrich Béla értékelése szerint Pecz Samu....a szerkezeteknek volt igazi mestere". Tény, hogy mindig nagy hangsúlyt fektetett a szerkezeti problémák megoldására, az architektonikus összhatást sokszor alárendelte szerkezeti elveinek. A téglából, hagyományosan épített neogótikus boltozatok mellett korszerű anyagokat is használt. Előszeretettel alkalmazott épületszerkezeti újításokat - elsősorban vas- és vasbetonszerkezeteket. Szerkezeteinek valamennyi részét „grafosztatikai módon" méretezte. Az épületszerkezettan tanáraként megannyi bonyolult szerkezeti-technikai feladatot oldott meg úgy, hogy a korszerű szerkezetek mellett azokkal nehezen összeegyeztethető külső formavilágot alkalmazott. Egyes munkái, így a Gólyavár, a Vásárcsarnok, az Országos Levéltár, valamint a műegyetemi könyvtár raktára valóban virtuóz megoldásúak. Hauszmann Alajos jellemzése szerint Pecz Samu....különösen mint konstruktőr tűnt ki, mindig a szerkezetből fejlesztette terveit, nagyszerű boltozatokat létesített, és a termekhez kifejlődött térérzéke mindig megtalálta a formai megoldást." Amikor Pecz Samu önéletírásában megemlékezett épületeiről is, mindig fontos tervezési szempontként emelte ki a célszerűséget, az épületszerkezetek kialakítását, az építés költségeit és az általa elért megtakarításokat, valamint a tűzbiztonság kérdését. A művészi aspektusokat azonban meg sem említette. Figyelemre méltó építészi munkássága mellett a Műegyetem nagy tudású tanára is volt: tanítványai által dicsért professzor, akit szigorúsága ellenére kedveltek. Egyéniségét kortársai is sokra tartották, Hauszmann Alajos pedig igaz barátjának nevezte......akinek tiszta jellemét, jószívűségét és alapos tudását mindenki elismerte". 2 7 7 < o '< CL
