Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

PECZ Samu élete és munkássága - The Life and CEuvre of Samu PECZ Gy. Balogh Ágnes

Ekkoriban több építészeti tervpályázaton, így a pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) magyar királyi postapalota, a kaposvári magyar királyi törvényszék és fogház, valamint a pesti új zsinagóga épületére kiírtakon is részt vett, azonban eredmény nélkül. A Gellért Fürdő tervpályázatán megosztott első díjat nyert ugyan, de a tervezéssel nem őt bízták meg. 1903-ban az ő tervei szerint épült fel a nagyváradi [ma: Oradea, Románia) korai gótikus stílusú evangélikus templom.

Pecz 1905-ben a debreceni református főgimnázium tervezésére kapott megbízást. Betegsége miatt azonban az épületnek csupán a vázlatait és első tervét készítette el: a részletrajzok kidolgozása és az építésvezetés adjunktusára, Nagy Károlyra maradt. Szintén Pecz Samu tervezte (1905-től 1909-ig) a budapesti Műegyetem Könyvtárát, a Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium és a Mechanikai Technológia épületét, a Géplaboratóriumot, valamint a Kazánházat és a hozzá tartozó kéményt is. A lágymányosi Campus elkészülte után 1911-ben újabb elképzelések születtek a Műegyetem bővítésére. Pecz készített vázlattervet a Közlekedési Múzeum új épületére a Műegyetem mellé, csakúgy, mint a Műegyetemi Diákliget keretében építendő kollégiumra is. 1911 -ben a gótika formaelemeit felhasználva dolgozta ki egy ötemeletes, kétudvaros függőfolyosós tisztviselőház terveit az Üllői út és Haller utca sarkára. A háztömbnyi épületben 120 két-, három-, illetve négyszobás tisztviselői lakást helyezett el. Pecz 1898-ban készítette el utolsó nagy műve, a Magyar Országos Levéltár első vázlatterveit a várbéli Zichy Jenő-féle palota helyére. Az épület megépítésének ügye azonban hosszú évekig elhúzódott, s mivel eközben több lehetséges helyszín is felmerült, Pecz újabb és újabb vázlatterveket készített ezekre. 1898 és 1905 között levéltári szakértők társaságában több tanulmányutat tett Bécsben, Lipcsében, Weimarban, Karlsruhéban, Strasbourgban, Frankfurtban, Baselben, Bernben és Párizsban. A végleges helyszínen, az úgynevezett bosnyák laktanya helyén (a Bécsi kapu téren) végül 1913-ban kezdték el a kivitelezést, az építkezést azonban az első világháború és az azt követő pénzügyi nehézségek miatt csak az építész halála után,

1923-ban fejezték be. Pecz a tervezés során a jó megvilágítás mellett a tűzbiztonságra helyezte a hangsúlyt. A hivatalos helyiségeket és a kutatótermet középen alakította ki, kétoldalt egy-egy iratraktárral kiegészítve. A tárolt dokumentumok könynyebb elérése érdekében a raktárakat 2,4 méteres belmagassággal

MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR, BUDAPEST,

I KER., BÉCSI KAPU TÉR 2-A., 1913-1923

THE NATIONAL ARCHIVES OF HUNGARY, BUDAPEST. DISTRICT I, BÉCSI KAPU S Q U A R E, N 0, 2-A, 1913-1923