Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
PECZ Samu élete és munkássága - The Life and CEuvre of Samu PECZ Gy. Balogh Ágnes
GÓLYAVÁR, MA AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI karának része, Budapest, Vili. KÉR., MÚZEUM KRT. 6-8., 1897 GÓLYAVÁR - STORKS' CASTLE. TODAY PART OF THE FACULTY OF EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY, BUDAPEST, DISTRICT Vili, MÚZEUM BOULEVARD, NO. 6-8., 1897 Steindl tervei alapján kivitelezték az épületet. Pecz elképzelése szerint a templom korai gót stílusú, szabályos hatszögből szerkesztett, centrális elrendezésű lett volna - e szerkesztést kívül és belül is következetesen alkalmazva. Pecz 1891-ben újabb első díjat nyert immáron a budai református egyházközség tervpályázatán. Kisebb módosításokkal e pályaterve alapján építették meg 1892 és 1896 között a budai Szilágyi Dezső (egykor Fazekas) téri református templomot (ma: Budai református templom), amely Pecz legjelentősebb egyházi épülete. Tervezésekor lehetősége nyílt átültetni a gyakorlatba a protestáns templomépítészetről vallott elveit, melyeket korábban a Hollán-díjjal kitüntetett cikkében ismertetett. így a templom alaprajzát egy szabályos ötszögből fejlesztette ki, a főbejáratot egy rövid templomhajó beiktatásával az ötszög egyik oldalára helyezve. A főbejárattal szembeni sarokra a szószéket, a templom középpontjába pedig az úrasztalát tette. Ugyancsak Pecz rajzai alapján készült a teljes berendezés is. Részleteiben ez a terve szintén a korai gótikus stílust követi, amely kő részleteivel és vörös nyerstégla homlokzataival az építész stílusának jellegzetes képviselője. A templom tetőzetét színes Zsolnay-cserepek fedik. 1893-ban tervezte a kolozsvári Széky-palotát [korábban: Széchenyi tér, ma: Mihai Viteazul tér, Piata Mihai Viteazul) gótikus stílusban, faragott kőhomlokzattal. 189A és 1896 között épült fel a Központi Vásárcsarnok, amely Pecz Samu legnagyszerűbb alkotásai közé tartozik. A megbízást a Fővárosi Közgyűlés által 1892-ben meghirdetett nemzetközi tervpályázaton nyerte el. A kiírás meghatározta, hogy a csarnoképület tűzvédelmi és gazdaságossági okokból vasszerkezetű legyen. Pecz ennek megfelelően világosan áttekinthető térrendszert, könnyed szerkezetet tervezett: a 20 m fesztávolságú, rácsos tartókkal fedett főhajóhoz kétoldalt 6-6 alacsonyabb, merőleges gerincű mellékhajó csatlakozik. A terepviszonyok miatt lejt az épület padozata, így a csarnok vasoszlopait eltérő magassággal kellett kialakítani. A szegecselt gerendák és a földszinti mellékhajók vasívei is mind különböző méretűek és alakúak lettek. A szerkezetek kialakítását nehezítette, hogy a csarnokba a vasutat is be kellett vezetni. A Duna közelsége fontos szempont volt az alapozáskor és a talajvíz elleni szigeteléskor, így 1 méter vastag vasalatlan betonlemezt készítettek az épület alá. A pincében kialakított raktárakat alagút (az ún. „kofaalagút") kötötte össze közvetlenül a Dunával, ami megkönnyítette a hajóval történő szállítást és a kirakodást. A korszerű belső téralakítással szemben az épület historizáló körítőfalai 269 < 2 IS) CL
