Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós
Czigleraz általa tervezett második átjáróház, a Gozsduudvar esetében még sikeresebb építészeti megoldással állt elő. A hat belső udvarral kialakított beépítés városszerkezeti kialakítása összehangolja a historizmus térfal-alkotó elveit a tömbbelsőt feltáró törekvésekkel. Az építtető, Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) gazdag, román származású marhakereskedő, majd később politikus volt. A térbeli látvány fokozása céLjából Czigler előszeretettel alkalmazta a kupolát a saroképületeken a korra jellemző újdonságként. Különös érzéke volt az olykor barokkos formájú kupolákhoz, mint amilyen ezen az Erzsébet körút 1. szám alatti épületén is látható. Az Országos (Dzsentri) Kaszinó palotája, később pártszékház, majd Szovjet Kultúra Háza (ma: a Magyarok Világszövetségének székháza) a Czigler által tervezett legfontosabb középületek egyike. A közel kétezer fő befogadására alkalmas kaszinó monumentális és arányos. Egykori belső terei szintén megfeleltek a reprezentatív igényeknek. Czigler Győző bérház- és városipalota-építészetével azonos színvonalú a kor funkcionáLis újdonságaként megjelenő vásárcsarnok-építészete. Az akkortájt épült hat budapesti vásárcsarnok közül kettőt ő tervezett: az egyiket a Hunyadi térre, a másikat a Hold utcába. A Hunyadi téri 350 árusítóhelyes vásárcsarnok funkciójára utalnak a falpillérekre tervezett ökör-, sértéséé tehéntejeket ábrázoló kőfaragványok. Az épület teljes szélessége 43 méter, a háromhajós szerkezet bazilikálisan kiemelt főhajója 18 méteres fesztávú. Czigler második, Hold utcai vásárcsarnoka szintén a Lipótvárosban épült fel az úgynevezett Új Épület, a „Neugebaude" helyére. A Hold utca az Új Épület keleti oldalán futott végig, ahol korábban is létezett egy vásártér. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a hagyományos piac területét javasolta a csarnok megépítésére. Czigler a Hunyadi térihez hasonlóan ez alkalommal is bazilikális megvilágítású csarnokot tervezett, látszó téglahomlokzattal. Czigler középületei az eklektikus tömeg- és részletformálás iskolapéldái. Ismert és jelentős alkotás közülük a Központi Statisztikai Hivatal (1897) tekintélyes és jól használható, a saroktelek minden látványos előnyének kihasználásával, kupolára hasonlító tetőfelépítménnyel tervezett főépülete. A sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház (1900) Czigler jelentős vidéki munkái közé tartozik. A tervezés jogát pályázaton nyerte el. A neobarokk mozgalmasságát is kihasználó kétemeletes, háromrizalitos, épület azzal az igénnyel épült, hogy jelképezze az államhatalmat, kifejezve annak fontosságát. 1896-ban Korányi Frigyes felhívta a politikusok figyelmét a hazai tüdőbetegek helyzetére. Ennek is köszönhetően létesült az Erzsébet Királyné Szanatórium Czigler tervei alapján a Pihenő (Budakeszi) úton. 235 < CD '< '< 2 O N o >CD ex CD O
