Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós
A négy homlokzati épületszint közül az alsó kettőt összefogják az azonos formák, s ez egyfajta méretcsökkenő hatást eredményez: az épület háromszintesnek tűnik. A lakóépületek egyik sajátos formája a városi palota. Ez a tervezési feladat méltó volt Czigler iskolázottságához és tehetségéhez. Az Andrássy úti Saxlehner-palota építtetőjét, Saxlehner Andrást a Buda környéki keserűvízforrások felfedezőjeként jegyzi az utókor. A gyorsan vagyonosodó, Thüringiából származó Saxlehner család méltó lakhelyet kívánt építeni saját céljaira. Czigler fiatalkori szakmai lelkesedését híven tükrözi a megépült háromemeletes, eklektikus, neoreneszánsz palota, amely illeszkedett az egykori Sugárút (ma: Andrássy út) eleganciájához. A kváderes hatású földszinten íves nyílássor készült az üzletek céljaira. Az első és második emeletet karakteres nyíláskeretezés és erkélyek hangsúlyozzák. A harmadik, mezzanin hatású szint baluszteres főpárkánnyal zárja le a klasszikusan kiérlelt homlokzatot. Az enteriőr gazdagon díszített Lotz Károly és Róth Miksa alkotásaival. Értékesek a kőfelületek, az aranyozott tagozatok, a művészi kovácsoltvas elemek és a carrarai márvány kandalló. A kor korszerű technikája is megjelent az épületben, például a központi fűtés és az étellift formájában. A Bakáts téri bérház homlokzata a síkszerűen képzett, grafikus hatású térfalat példázza. Czigler ez alkalommal is összefogta az alsó két szintet, a téglahomlokzatot pedig nagy kiülésű eresszel zárta. Czigler az 1890-es évektől egyre több megrendelést kapott, e sikerek pedig további megbízásokat hoztak számára. A Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája az építész új műtermének is helyet adott. A földszint és az első emelet üzlethelyiségeket foglalt magába, a második emeleten a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségeit, a harmadik és negyedik emeleten magánlakásokat alakítottak ki, míg a padlástérből kiképzett ötödik emeletet fényképészeti műteremnek építették. A saroképületet Czigler jellegzetes kupolamotívuma egészíti ki. Czigler 1894-ben kezdte el a Hadik-Barkóczy-féLe Károly körúti bérpalota tervezését Hadik Endre hitbizománya számára. Korábban a telken át lehetett közlekedni, s talán ez ihlethette az építészt arra, hogy átjáróházat tervezzen ide udvarokkal, az udvari homlokzatok utcaszerű kiképzésével és - a függőfolyosókat mellőzve - zárt lépcsőházakkal. A belső magánutca ötletét először itt próbálta megvalósítani. A Károly körút felöli oldal földszintjére üzletek, a félemeletre raktárak, az első emeletre egy díszes, nagy bútorüzlet, a többi szintre pedig bérlakások kerültek. A bejárat fölötti faszerkezetű kupolaimitáció a műegyetemi Ch épület esetében alkalmazott kialakítás előképe. Az épület sajnos megsemmisült, így ma már semmi sem látható belőle. 2 3 1 BÉRHAZ, BUDAPEST, IX. KÉR., BAKÁTS TÉR 7., 1887 TENEMENT HOUSE, BUDAPEST, DISTRICT IX, BAKÁTS SQUARE NO. 7, 1887 IpMI
