Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium épülete - The Building of the Applied and Agricultural Mechanics Laboratory Gy. Balogh Ágnes
A déli szárny is kéttraktusos, utcai traktusa kétszintes. Eredetileg laboratórium, kamrák, anyagraktárak, gyűjteményi terem, gázfejlesztő és nagyméretű gépműhely volt benne, míg az északi traktusban a két szint magas, üvegfedésű, acélszerkezetű tetővel fedett gépkísérleti terem kapott helyet. Ez utóbbi mezőgazdasági gépek vizsgálatára szolgált. Magyarország legnagyobb és legpontosabb szakítógépe 2011-ben innen került át a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumába. Ehhez a szárnyhoz tartozik a torony, amely eredetileg víztoronyként szolgált. Pecz önéletírásában így emlékezett meg az MM-épületről:....a műszaki mechanikai épülettel kapcsolatos mezőgazdasági gépkísérleti laboratóriumhoz hasonló berendezésű külföldi intézet tudtommal akkor nem volt. Ennél az épületnél egy nagy gépkísérletező terem mellett egy 23,00 méter magas víztorony épült, amely fölött elrendezett teraszon, lehorgonyzott nagy vasállványzaton szélmotorok hatásfoka próbálható ki, amelyek segítségével egyszersmind víz szivattyúzható fel az alsó víztartóból a felsőbe." Az MM-MG épület tervei és költségvetéseik már 1905-ben elkészültek, ám az építkezést csak 1906 őszén kezdték el. Az 1:100-as léptékű módosított alaprajzokon pirossal jelölve látható, hogyan változtatott Pecz eredeti koncepcióján. Az első terv szerint a középrizalit nagyobb kiülésű lett volna, a bejárat pedig sokkal reprezentatívabb. A Duna-parti főbejárat tengelyében a földszintről (amelyet Pecz itt még alagsornak nevezett) egy egykarú lépcső vezetett volna az emeletre [amely itt még földszint), e mögött pedig egy oktogonális előcsarnokból nyíltak voLna a folyosók. Az emeleten cikkelyes kupola fedte volna az előcsarnokot, a bejárat fölötti két szint belmagasságú teret pedig román keresztboltozat. Az emeleteknek a jelenlegitől eltérő megjelölésének az az oka, hogy az alsó szint mintegy 1 méterrel alacsonyabban feküdt volna, mint a bejárat padlószintje, illetve a Duna-parti terep síkja. Az áttervezés kedvezőtlenül hatott a napjainkban a legfőbb megközelítést biztosító udvari bejáratra: aszimmetrikussá és alárendeltté tette azt. A tervmódosítás főleg az udvari bejárat fölötti tetőidom lényeges megváltoztatásával járt együtt: a nagyobb kiülésű rizalit fölé a kontyolt tető két oldalára egy-egy facementtel fedett terasz került. Az 1:100-as léptékű homlokzatok és a metszetek 1905 októberében és novemberében készültek el. További módosítások is történtek, a nyílások száma, formája több esetben megváltozott. A bejárat módosított terve 1906 márciusában készült el. Augusztus 6-án jóváhagyták a falvastagságokra vonatkozó statikai számításokat, amelyeket Pecz és Hauszmann is ellátott kézjegyével. 1906 szeptemberében készültek el az alapozási tervek, novemberben pedig a homlokzatok 1 AO-es kiviteli tervei, melyeken a kerámiabetéteket is feltüntették. 1907 februárjára befejezték a tetőszerkezet és az ácsmunkák 1:100-as léptékű terveit, melyeket Pecz és Brünner Ferenc írt alá. Ugyanakkor kelt Lipták Pál általános terve a vasbeton munkákhoz, valamint a zárófödémek kiosztásához. Augusztusra készen álltak a cementlaboratórium födémszerkezetének 1:40-es léptékű tervei, decemberre pedig az 1 7 1
