Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium épülete - The Building of the Applied and Agricultural Mechanics Laboratory Gy. Balogh Ágnes
A MŰSZAKI MECHANIKA ES MEZŐGAZDASÁGI GÉPLAB0RATÓRIUM ÉPÜLETE Czigler Győző eredetileg egyetlen közös épületet tervezett a Műszaki Mechanika, a Mezőgazdasági Géptan és a Mechanikai Technológia Tanszékek elhelyezésére, de a gépészmérnöki gyakorlati oktatás igényeinek jobban megfelelt a több kisebb épületben való elhelyezés. így valósult meg 1906 és 1909 között - önálló épületként - a Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium (MM-MG) épülete Pecz Samu műegyetemi tanár tervei szerint. Az MM-MG épület eredetileg a gépészmérnöki szakosztályhoz tartozó Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géptan tanszékek, illetve a mérnöki szakosztályhoz tartozó Beton- és Vasbeton Építési Laboratórium céljaira épült. A Műszaki Mechanika Tanszék és laboratóriumai mindmáig itt találhatóak, ahogyan a Mezőgazdasági Géptan Tanszék - amely két ütemben összeolvadt a Gépelemek Tanszékkel - utódja, a Gép- és Terméktervezési Tanszék is. A Beton- és Vasbeton Építési Laboratórium később tanszékké vált, jelenlegi neve: Építőanyagok és Mágasépítés Tanszék. A Tanszék a közelmúltban költözött át a Központi épületbe, mindössze a laboratóriumai maradtak az északi szárnyban és a torony melletti toldalékban. Az északi szárny másik traktusában a Vasúti Járművek és Járműrendszer-analízis (korábban Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók) Tanszék laboratóriuma működik. A szabálytalan U-alaprajzú épület változatos tömegei reprezentatívak, kastélyszerű, pittoreszk megjelenésűek. Látványát a meredek hajlású, kontyolt tetőformák mellett különböző hajlásszögű nyeregtetők és oromfalak gazdagítják. A tervező a lapos- és magastetős részek közé helyezett toronnyal teremtette meg az egyensúlyt a változatos épületformák között. Pecz Samu kortársai a tervező korábbi művein és műegyetemi épületein is az „anyagszerűséget” és a „belülről kifelé való építést” látták érvényesülni. Magyar Vilmos így méltatta Peczet az Építő Ipar című folyóiratban:...nem keresi a formákat, hanem amint az alaprajzból kapja őket, úgy fel is dolgozza. Innen, hogy minden épülete festői. Különösen sikerült e tekintetben a műszaki mechanikai épület udvari homlokzatának víztornyos része.” A homlokzatok formavilága - mint Pecz többi műegyetemi épülete esetében is - a középkort idézi. A nagy csarnok udvar felőli oldalán támpillérek is megjelennek, a lapostetős részeket pedig áttört tégla-attika zárja le. Pecz díszítésként szárazon sajtolt téglát, édesvízi faragott mészkövet és kerámiabetéteket használt ezen az épületén is. A vakolt és kőből faragott részletek (ablakpárkányok, lábazatok, fiatornyok) mellett a homlokzatok téglafelületei a leghangsúlyosabbak. Egyedül a Dunapartra néző főhomlokzat szabályos, szimmetrikus közép- és sarokrizalitokkal tagolt. Eredetileg a középső axisban, a Duna felől volt az épület főbejárata, amelyet jelenleg nem használnak. Pecz az MM-MG épület északi szárnyában a műszaki mechanika, a déliben pedig a mezőgazdasági géplaboratórium helyiségeit helyezte el. A két szárnyat összekötő kétszintes, Duna-parti szárnyban az udvar mentén futó folyosóról nyíltak a laboratóriumok, a szolgalakás, az irodák és a tanári szobák. Az épület északi szárnya földszintes, lapostetős, két-, illetve részben háromtraktusos. Helyiségei az udvar felől közelíthetők meg. Itt laboratóriumok, őrlő, szitáló, csiszoló, fagyasztó, égető, gőzölő és betonvizsgáló helyiségek, gépműhely, valamint az ún. Werder-gépterem kapott helyet. 1 63 < < CL-LU o CD '< in < Z < o LU Ül < z < A VÍZTORONY I THE WATER-TOWER I
