Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Könyvtár épülete - The Library Building Gy. Balogh Ágnes
Az előcsarnokot bordázott román keresztboltozat födi. Itt a bordák szárazon sajtolt téglából készültek s természetesen nincsenek bevakolva, a boltüregek pedig közönséges téglából és közönséges mészhabarccsal. A boltsüvegek vastagsága 15 cm. A födelek az óratoronnyal együtt fából vannak. A homlokzatokon a párkányok, keretek és falsarkok bőrszínű, szárazon sajtolt téglával vannak burkolva, a sima falrészek pedig egyszerűen vakolva; csak az erősen megterhelt szerkezetek és az olyanok, melyek az időjárás káros befolyásának vannak legjobban kitéve, készültek kemény faragott kőből. Az épület kapui, valamint az olvasótermének bútorzata tölgyfából készült. Az épület költségei 800.000 koronára rúgnak. P. S." Pecz később, 1920-ban írt önéletírásában is részletesen megemlékezett az épületről. Említette a könyvtár tervezésében segítségére levő korábbi munkáját, az Országos Levéltár tervezését, tanulmányútjait, a raktárak építésével kapcsolatos tapasztalatait. Összehasonlítva a raktári részt más, csak vasszerkezetű födémes vagy csak boltozott raktárakkal, a Műegyetem könyvtárát az előbbiekhez képest tűzvédelmileg biztonságosabbnak, az utóbbiakhoz képest pedig világosabbnak tartotta. Arról is írt, hogy a raktári szárnyat és az olvasótermet miért poligonálisan zárta le a gazdaságosabb egyenes lezárás helyett. Indoka az épület ferde elhelyezkedése volt a telekhatárhoz képest, melyhez ígyjobban illeszkedhetett. Pecz kiválóan ismerte a középkori szerkezeteket, az anyagokban rejlő tulajdonságokat, a statika törvényeit. Önéletrajzában így ismertette az olvasóterem boltozatát: „Az ifjúsági olvasó-terem valódi hálóboltozattal van befödve, melynek ívköre 16.50 méter és szabályszerűen közönséges téglából falazva, még a bordák is téglából épültek. Tudtommal ez a legnagyobb ívkörű hálóboltozat, mely létezik, miután az eddig építettek közül a prágai Wladislav [azaz: Ulászló] terem volt, a legnagyobb ívkörű, de ez is csak 16 m széles. (...) A nagy olvasóterem boltozatának, valamint a gyámrendszerének minden részét grafosztatikai módon [azaz: geometriai szerkesztéssel] számítottam és határoztam meg. Ez a körülmény adta meg a tervezőnek azt az AZ ELŐCSARNOK METSZETEI, RÉSZLETRAJZAI SECTIONS AND DETAILS OF THE FOYER, 1908 1 53 Cd-< <
