Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Könyvtár épülete - The Library Building Gy. Balogh Ágnes
A KÖNYVTÁR ÉPÜLETE Pecz Samut Hauszmann Alajos vonta be a műegyetemi munkába, s ily módon 1905-ben kapcsolódott be a Műegyetem építészeti tervezésébe. Összesen öt épület fűződik a nevéhez, melyek közül a Könyvtár (Kö) épület a legjelentősebb. Pecz a rendelkezésére álló idő rövidsége ellenére funkcionálisan jól átgondolt és korszerű könyvtárat tervezett - hasznosítva az előző évek során végzett kutatásai eredményeit és a tanulmányútjain szerzett tapasztalatokat. A könyvtárépítés problémakörével korábban már két alkalommal is foglalkozott. Először az Országos Levéltár tervezésekor, melynek előkészítéséhez külföldi utazásokat tett, de amelyet végül később építettek meg, mint a Műegyetem Könyvtárát. Másodszor pedig akkor, amikor meghívást kapott a Kolozsvári Könyvtár tervpályázatának zsűrijébe, ahol a legjobb hazai szakemberekkel vitathatta meg a feladatot. Pecznek a tervezés során egyrészt biztosítania kellett az egyetem Múzeum körúti épületében tárolt több mint 80.000 kötet elhelyezését, másrészt figyelembe kellett vennie a későbbi állománygyarapodást. A Műegyetemi Könyvtár története összefügg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődintézményeinek történetével (Institutum Geometricum, József Ipartanoda, majd Politechnikum). A gyűjtemény magvát az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda két évvel később átadott könyvtára alkotja, fennállását tehát 1848-tól számítjuk: Eötvös József kultuszminiszter ez év május 9-én egy ötkötetes könyvet ajándékozott a József Ipartanodának. 1854-ben az intézményt Pestről a budai Várba költöztették át, ahol a hallgatók számára 1869-ben nyitották meg a két helyiségből álló könyvtárat. 1871-ben emelték a József Politechnikumot egyetemi rangra, ekkortól kezdett a Műegyetemi Könyvtár modern nagykönyvtárrá fejlődni. A József Műegyetem Budáról Pestre költözése után a könyvtár kezdetben a Nágel-házban működött, ahonnan 1874-ben a Csillag utca 8. szám alatti, bérelt Kerkápoly-házba, majd 1877-ben egy másik bérleménybe, a Kétnyúl utca 13. szám alatti Schönberg-házba került át. Az 1870-es években - mialatt az egyetem különböző ideiglenes épületekben működött - a bibliotéka állománya jelentősen gyarapodott. Az 1882-ben elkészült, Steindl Imre által tervezett Múzeum körúti egyetemi épületben már méltó helyet kapott a könyvtár a főbejárat közelében, a magasföldszinten: itt több mint száz férőhelyes olvasóteremmel várta a hallgatókat, s külön olvasótermet alakítottak ki a tanároknak könyvraktárral, ruhatárral és korszerű légfűtéssel. A Lágymányoson felépítendő egyetem eredeti tervezési programjában a könyvtár helyiségei még a központi épületben találhatók. Ez az elrendezés azonban sem a használhatóság, sem a tűzbiztonság, sem pedig a továbbfejlesztés szempontjából nem volt 1 2 9 AZ ÚGYNEVEZETT SÓHAJOK HÍDJA | THE "BRIDGE OF SIGHS"
